O

Or�kulumok

A mond�k szerint m�r az Elsõ Kor hajnal�n is �llt Di'Maren �s Di'Luan �rny�kpapjainak Or�kuluma. A papok a legv�gsõ tud�s let�tem�nyesei, egyes felt�telez�sek szerint egyszerre vannak jelen az Univerzum minden s�kj�n is dimenzi�j�ban, innen ered kimer�thetetlen tud�suk. Titkaikat csak olyanokkal osztj�k meg, akiket az idõ teljess�g�ben is �rdemesnek tal�lnak e megtiszteltet�sre, miut�n azonban mindenki k�rd�s�re v�laszolnak, sz�mtalan f�lre�rt�st okoznak - azok, akiket nem akarnak r�szeltetni tud�sukb�l, olyan hom�lyos, kih�mozhatatlan, gyakran �sszef�gg�stelen j�slatot kapnak, melyet haland� nem k�pes megfejteni. Ennek ellen�re sokan �rteni v�lik az �sszef�gg�seket, mert nem tudj�k az egyetlen igazi titkot: ha az �rny�kpapok val�ban fel akarj�k fedni titkaikat, azt olyan krist�lytiszt�n, olyan �rthetõen teszik, hogy m�g v�letlen�l sem lehet mondand�jukat nem meg�rteni.

Ordan

A Kr�ni- �s a Sheral-hegys�g tal�lkoz�s�n�l h�z�d� v�lgyben �p�lt v�ros, amely az �szak- �s D�l-Ynev kereskedelm�nek neki jut� s�pj�b�l, v�mokb�l �s illet�kekbõl gazdagodott meg.

Ordan a tûzvar�zsl�knak, Sogron papjainak �s h�veinek sz�khelye, Ynev valamennyi tûzim�d�j�nak szent v�rosa.

Orwella

A Kitasz�tott; a pyarroni hagyom�ny szerint Dreina �s Uwel gyermeke, val�sz�nû azonban, hogy sokkalta õsibb erõt testes�t meg. Visszatasz�t� k�lseje dacot �s gyûl�letet �rlelt meg benne a harm�nia minden megjelen�si form�j�val szemben. Eonokon �t igyekezett kif�rk�szni az istenek elõtt is rejtett titkokat, s mikor �gy �rezte, eleget tud m�r, t�mad�sra indult, hogy Kyelt, a Teremt�s mûv�nek felvigy�z�j�t neml�tbe tasz�tva kedve szerint m�dos�thasson a krist�lyszf�r�k alatti vil�g t�rv�nyein. A pyarroni istenek gyõzelm�k ut�n a k�lsõ s�kok egyik�re, a K�rhozat Sivatag�ba sz�mûzt�k ahol ezred�veken �t csillap�totta �h�t m�s anyagi s�kok romlott teremtm�nyeinek lelk�vel, s ek�pp erõt gyûjtve k�s�rletet tett, hogy diadall� v�ltoztassa kudarc�t Ynev egeiben. Noha ism�t veres�get szenvedett, siker�lt annyi h�vet megtartania, hogy ne szoruljon ki v�gk�pp a kontinens anyagi s�kj�r�l: �lmok, sugallatok form�j�ban �jra meg �jra utat tal�l az esendõkh�z, �s hamis �g�retekkel vagy m�s praktik�kkal igyekszik bossz�ja szolg�lat�ba �ll�tani õket.

�

�ri�s P�r�ly

A D�li J�gmezõk perem�n az õsidõkben becsap�dott anyagt�meg, bizonyos forr�sok szerint szerencs�tlen�l j�rt �gi Haj�.

�

Õrzõk

Egy, a sonioni kult�r�n�l is õsibb civiliz�ci� f�listenei, akik hal�llal b�ntetik a fekete op�l megszerz�s�re t�rekvõket.

Õsi Egyezm�ny

Isteni paktum, az elsõdleges anyagi s�kon val� be nem avatkoz�s t�rv�nye. Kimondja, hogy egyetlen �gi l�ny sem avatkozhat a kontinensen zajl� folyamatokba �gy, hogy isteni hatalm�t k�zvetlen�l - teremt�sre vagy puszt�t�sra - haszn�lja.

Õsi N�p

A rejtõzõ n�pek egy a f�ldfelsz�nen �lõ, m�ra meglehetõsen megfogyatkozott fajt�ja, az amundok k�zkeletû elnevez�se. Az amund n�p jellegzetess�gei: bronzf�nyû bõr, hib�tlan izomzat� test, holl�fekete haj, m�lyk�k szemek, melyek eg�szen a hal�nt�kig h�z�dnak.

P

Pelin Oviera

Toron hajdani neves kardforgat�ja, aki tudom�ny�r�l h�rom k�nyvet is �rt. Neki tulajdon�tj�k a H�rmas Keresztv�g�st, a K�tkezes Har�nt Sz�lmalomv�g�st �s a "Sz�rj, mintha v�gn�l" cselt.

Pteropta

Gro-Ugon hegyeinek megk�zel�thetetlen cs�csain tany�z�, r�pk�pes �ri�sh�llõ-faj; egyes kutat�k szerint az Ediomad-hegys�g wyvernjeivel �ll t�voli rokons�gban.

Puszt�t�k

Kyria hadsereg�nek elit egys�gei; Calowynrõl elsz�rmazott tagjai a birodalom felemelked�s�tõl hanyatl�s�ig m�ly�lomban pihentek, az �tsz�z�ves H�bor� alatt keltett�k �j �letre õket. K�l�nleges harci kik�pz�s�k�n k�v�l arr�l voltak nevezetesek, hogy k�szen �lltak ak�r �let�k �r�n is a lehetõ legnagyobb vesztes�get okozni ellens�geiknek: a hal�l k�zeledtekor erej�ket megsokszoroz�, vad m�morral teltek el. A Pyarron elõtti 3012-ben v�vott m�sodik Gra-Tinoli csat�ban jutottak utolj�ra fõszerephez, �m a hagyom�ny szerint maroknyi Puszt�t� fedezte a Krist�lyk�nyvt�rat sz�ll�t� �ri�shaj�k kifut�s�t is.

Pyarron

Az �j idõk kezdet�n k�t, egym�ssal szemk�zt emelkedõ hegy k�pezte Pyarron telep�l�s�t. A Dorlan foly� egyik partj�n a Krad rend lovagv�ra �p�lt - alapk�v�nek let�tel�tõl sz�m�tj�k az �gynevezett Pyarron szerinti idõt (P.sz.) -, a t�lpart orm�n templomok tucatjait emelt�k. Ez ut�bbi lett az Istenek Hegye.

A szerzetesek �s a lovagok megjelent�vel a cs�csok k�r�li pusztas�gon meg�l�nk�lt a gazdas�gi �s szellemi �let; a Pyarron szerinti 500-ra m�r pezsgõ kereskedelmet folytat�, igazi nagyv�rosr�l besz�lhet�nk. Az eltelt f�l �vezred alatt a pyarroni �j vall�s �s eszme l�ngja fut�tûzk�nt perzselte v�gig eg�sz Ynevet, a r�gi hitek lassan oszl� hamuj�t hagyva maga ut�n. Az emberek minden�tt befogadt�k az �j tanokat, �s Pyarront a vall�s k�zpontj�v�, szent f�ldd� avatt�k. A v�ros �kkõk�nt t�nd�k�lt saj�t dicsf�ny�ben, pomp�j�t �jabb �s �jabb adom�nyok gazdag�tott�k. Kult�r�ja kelettõl nyugatig, �szakt�l d�lig bûvk�r�be vonta az eg�sz vil�got.

A Pyarron szerinti 1000. esztendõben, az alap�t�s milleneum�n az istenek megaj�nd�kozt�k a v�rost az �gi Templommal, m�s n�ven a G�mbszent�llyel, amely ettõl fogva tetõi felett lebegett, az Istenek Hegy�rõl n�zve mindenkor a nap elõtt, annak f�ny�tõl gl�ri�val �vezetten. Az �gi Templom gl�busza a m�tosz fõisten�nek, Kradnak szent�ly�t, valamint a szent erekly�t az Aranyk�rt rejtette, s otthont adott a legnagyobb pr�f�t�nak, a hit elterjesztõj�nek, az imm�r t�bb mint ezer esztendõs Selmo aty�nak.

K�zel h�rom �vezreden �t tartott Pyarron vir�gz�sa, k�zben v�ros�llamb�l orsz�gg�, majd birodalomm� nõtt, igazi f�nykor�t m�gis a Pyarron szerinti XXXV. sz�zadban �lte. Ekkorra nyelve - amelyet az egykor volt godoni civiliz�ci�t�l �r�k�lt - a vil�g k�z�s nyelv�v� l�pett elõ. Papjai, tud�sai a legismertebb tan�csad�knak sz�m�tottak szerte Yneven. Az Aranyk�r Lovagrend, Krad isten rendje a legmegbecs�ltebb lovagrendd� v�lt, az Okkult Tudom�nyok Egyetem�nek var�zsl�rendje, a Feh�r P�holy pedig egy rangra emelkedett �szak-Ynev legend�s h�rû var�zsl��llam�val, Dorannal. Iskol�iban, egyetemein ezrek �s ezrek r�szes�ltek az �sszegyûjt�tt tud�sb�l, k�nyvt�raiban sz�mtalan nemzed�k kutatta az õsi korok titkait.

A Pyarron szerinti XV. sz�zad �ta folyt a "csendes h�bor�" Kr�nnal az �gynevezett Fekete Hat�ron: mindk�t f�l megmozdul�sai hat�rvillong�sokban mer�ltek ki. A Pyarron szerinti 3676-ban k�vetkezett be a fordulat: a Tizenh�rmak seregei �tt�rt�k a v�delmi vonalakat, �s a vil�g fõv�ros�t ork hadak d�lt�k fel. A vid�k n�pe, a magas, szõke, arisztokratikus arc�lû pyarroniak kelet fel� menek�ltek, m�g otthonra nem leltek Shadonban, vagy m�s n�pek k�z�tt.

A v�rossal egyidõs Selmo atya a G�mbszent�ly m�ly�n im�dkozott, �m hatalma nem bizonyult elegendõnek, hogy sz�toszlassa a Kr�ni Tizenh�rom �tk�t, amely saj�t temploma fogly�v� tette, �s tehetetlens�gre k�rhoztatta. A lerombolt v�rosban egyed�l az Aranyk�r Lovagrend fellegv�r�ba visszavonult lovagok tartott�k magukat. Az ork �s goblin hord�k h�napokon �t ostromolt�k, de nem voltak k�pesek megt�rni a hõs�k elsz�nts�g�t.

H�rom h�nap m�lt�n erõs var�zslatok v�delme alatt a helysz�nre �rkezett a tizenh�rom Kr�ni m�gus, a tizenh�rom istenfattya f�listen, �s a Selm�val v�vott var�zsp�rbaj az õ gyõzelm�kkel v�gzõd�tt. A Pr�f�ta meghalt, az �gi Templom a v�rosra zuhant, �s maga al� temette a lovagv�rat, b�tor v�dõivel egyetemben.

Pyarron az alap�t�sa ut�ni 3676. esztendõben elpusztult.

Napjainkban a szeg�nys�get �s �nmegtart�ztat�st hirdetõ, a vall�s fõ ir�nyzat�t�l, a selmovit�kt�l elt�volodott pyarronita rend sosem l�tott m�retû kolostorrendszert �p�t a v�ros romjain. D�l-Ynev nyugati �s k�z�psõ vid�ke elszigetelt, nyomorban tengõdõ v�ros�llamokra esett sz�t, amelyek k�nnyû pr�d�i a porty�z� ork hord�knak. Pyarron b�szke n�pe term�szetesen k�sz�l a visszav�g�sra, �m hogy Yllinor kalandoz�-kir�ly�n �s egyes shadoni lovagrendeken k�v�l kikre sz�m�thatnak m�g harcukban, egyelõre bizonytalan.

R

Raddim Fualgar am Gorvik

A Kr�nnal sz�vets�ges d�lvid�ki orsz�g gr�fja; a hagyom�ny szerint ellenfelei elõl menek�lt �szakra, hogy �r�kjogai �rv�nyes�t�s�hez zsoldosokat toborozzon. A Pyarron szerinti 3692-ben vesztette �let�t egy Warvik tartom�nybeli udvarh�z ostromakor.

Rahim el-Haszra

A Taba el-Ibara pusztas�g�ban fekvõ emir�tus, El Hamed legnevesebb vez�re P.sz. 3661-ben sz�letett a j�val jelent�ktelenebb Haszra v�ros�ban. Egy k�tes szavahihetõs�gû legenda szerint tevehajcs�r apj�t hasonszõrû t�rsai fojtott�k meg egy elsz�mol�si vita sor�n Erionban. Anyja p�ld�s szigorral egymaga nevelte fel - Rahim sokak szerint �let�t k�sz�nhette a tõle elsaj�t�tott ravaszs�gnak. �zleti �rz�ke, h�rhedett alkalmazkod�k�pess�ge r�v�n siker�lt beverekednie mag�t El Hamed kereskedõc�h�nek d�nt�shoz� test�let�be, s nem sokkal ezut�n a V�reskezûk�nt emlegetett Malik al-Avdal tan�csnoka lett. Ura hal�la ut�n egy �gyes h�z�ssal elh�r�totta a v�rost fenyegetõ v�szt, �s ki�rdemelte az em�r kegy�t, akit - k�l�n�s fintora a sorsnak - csakhamar h�tt�rbe szor�tott b�lcsess�g�vel. T�rt�nelmi nagys�g�t legf�nyesebben a Manifeszt�ci�k�nt emlegetett isteni l�ny, az Ynev elsõdleges anyagi s�kj�ra bet�rt Amhe Ramun ellen v�vott h�bor�ban bizony�totta. A kr�nik�kban leggyakrabban elõfordul� jelzõi: Uma Ahnat, vagyis �gi Ravaszs�g�, �s Kalit ab Bhin, azaz �szakbar�t.

Ral da Ranga

A Pyarron szerinti 3655-ben sz�letett dwoon k�z�pnemes, 3681-tõl Ranil naplovagrendj�nek nagymestere, a Dwyll Uni� legkiv�l�bb strat�g�ja, 3739-ben bek�vetkezett hal�l�ig a Hetedik V�r�s Had�r.

Nev�t nem elsõsorban a Davalon falai alatt P.sz. 3692-ben v�vott csata, hanem az azt megelõzõ hetek manõverei tett�k Ynev-szerte ismertt�; a Ranga-f�le kettõs hurok k�telezõ tananyag a kontinens valamennyi had�szati akad�mi�j�n. A felmentõ seregek �rkez�s�ig - majd h�rom napon �t - k�zd�tt k�t Fekete Had�rral Sagrahas mezej�n, ahol k�t c�lt is megval�s�tott: siker�lt elej�t vennie a sz�kv�ros buk�s�nak, �s megakad�lyozta, hogy a toroni csapatok Davalont megker�lve z�duljanak tov�bb �szak fel�.

A Vinalin�l 3695-ben zajlott �tk�zetben �rt� m�gia sebezte meg, õ m�gis ezredei �l�n maradt eg�szen a hadj�rat befejez�s�ig. Hazat�r�se ut�n - a legenda szerint legal�bbis - egy teljes esztendeig szunnyadt Ranil olt�r�n.

Ranagol

M�sk�nt a Kosfejes Œr; az Yneven l�tezõ civiliz�ci�k t�bbs�ge sz�m�ra az �rd�g maga. H�vei azt tartj�k, õ az egyetlen igazi isten, a t�bbi a sors sz�nalmas b�bja csup�n. Hite Gorvikban �s Kr�nban �llamvall�s, szekt�i �s nyitott tetejû templomai azonban a vil�g sz�mos orsz�g�ban megtal�lhat�k. Vall�s�nak gyakorl�s�t a Pyarroni Paktum tiltja, mert ember�ldozatot k�v�n.

Raginal Hokmet Dhuvir am Godora

Godora gr�fja; a maga idej�ben, a Pyarron szerinti XIII. sz�zad derek�n M�gus�lõk�nt ismert�k. A legenda szerint arra �t�ltetett, hogy a s�rban se leljen nyugodalmat: lid�rc v�lt belõle, �m e csap�st aj�nd�knak tekintette, �s frissen nyert hatalm�val sokakat tartott retteg�sben ezut�n is. M�sodik �let�ben Orwella h�v��l szegõd�tt, s nagyrat�rõ terveket d�delgetett: a Pyarron szerinti 3691. esztendõben az El�tkozott Vid�ken bukkant fel, azut�n nyoma veszett - suttogj�k, egy dorani var�zsl� parancs�ra a Semmi nyelte el.

Roml�s Vir�gai

Orwella titkos boszork�nyrendje; tagjai �ltal�ban kurtiz�noknak adj�k ki magukat, a hozz�juk bet�vedt szerencs�tleneket azonban t�st�nt fel�ldozz�k a Kitasz�tott olt�r�n.

Rosanna de Lamar

A Lan o'Vorn csal�dot valaha Eren legbefoly�sosabb �s leggazdagabb fam�li�jak�nt tartott�k sz�mon, �m a Pyarron szerinti 3600-as �vek v�g�re �gy tûnt, a Lan o'Vornok dicsõs�ge le�ldoz�ban van: a csal�dban egyetlen le�nygyermek sz�letett, �s sem egyenes, sem oldal�gon nem akadt fi��r�k�s.

A le�ny a Rosanna nevet kapta. Sz�lei mindent elk�vettek annak �rdek�ben, hogy nemesensz�letett h�lgyh�z m�lt� neveltet�sben r�szes�lj�n - a korabeli szok�soknak megfelelõen otthon�t�l t�vol, makul�tlan h�rû fõ�ri h�zban. Apja - Eligornak, Eren herceg�nek egyik kamar�sa - abban a kegyben r�szes�lt, hogy l�ny�t az erigowi udvarba k�ldhette kimûvelõdni az etikett, a t�rsalg�s, az irodalom, a t�nc �s a zene mûv�szet�ben. Az eml�tett �r�k ellen nem is volt semmi kifog�sa Rosann�nak, ellenben a h�mz�s, a birtokigazgat�s, a gyermeknevel�si elvek vad ellenkez�st v�ltottak ki belõle. �szint�bb pillanataiban sz�lei is elismert�k, hogy l�nyukat elk�nyeztett�k, �m ezzel a neh�zs�ggel az erigowi udvarnak kellett - kellett volna - megk�zdenie.

A gy�ny�rû gyermek, miut�n daccal, konoks�ggal nem �rt c�lt, taktik�t v�ltoztatott. Mosoly�val, h�zelg�s�vel el�rte, hogy kardforgat�st tanulhasson, term�szetesen a legjobb udvari fegyvermesterektõl, majd elsaj�t�totta a ment�lis energi�k alkalmaz�s�nak m�dozatait, n�mi m�giaelm�letet �s -gyakorlatot, s persze az �nekmond�s �sszes cs�nj�t-b�nj�t. Ahogy cseperedett, helyzete egyre k�nnyebb lett; mire bet�lt�tte a tizen�t�t, m�r esti sz�rakoz�st keresve osont v�gig �jszak�nk�nt a palota folyos�in, �s ki-k�sz�k�tt valamelyik ifj� lovagj�val a kardv�v�st gyakorolni. Lelkes k�s�rõi sz�vesen elvitt�k Erigow kocsm�iba, ahol sz�lei �s nevelõi �ltal minden bizonnyal k�tes elemeknek �t�lt f�rfiak - kalandoz�k - nemesensz�letett h�lgyekhez egyre kev�sb� illõ tudom�nyokra ok�tott�k.

Rosanna tudta, mit akar. B�rdd� lett, s mindannyiszor d�h�s el�gedetlens�g t�lt�tte el, amikor h�res hõs�krõl sz�lt a dal. Œgy �rezte, az ember �let�nek egyetlen c�lja lehet: el�rni, hogy �vsz�zadok m�lt�n is r�la �nekeljenek, hogy h�rnevet szerezzen - b�rmi �ron.

�m ha �lmair�l besz�lt, r� kellett d�bbennie, nem veszik komolyan. A f�rfiak t�bbs�ge meghalt volna egy mosoly��rt, de ha arra ker�lt a sz�, hogy dicsõs�ges csat�kat vezet majd, �s megfejti a kontinens nagy titkait, h�dol�i sem tudt�k elleplezni k�tked�s�ket, a jobb �rz�sûek a meg�rtõen sajn�lkoz� mosolyt.

Csodasz�p, de f�kezhetetlen �s akaratos, elad�sorban l�võ l�ny t�rt vissza az ereni udvarba, hogy - sz�lei sz�nd�ka szerint - megfelelõ f�rjre tal�ljon, s fi��r�k�st sz�lj�n neki.

Rosanna unatkozott. Az udvarban egyetlen sz�rakoz�st tal�lt mag�nak: sorra elcs�b�totta a f�rfiakat - k�l�n�sen azokat, akik elõsz�r k�z�mb�snek mutatkoztak ir�nta -, majd kaj�n el�gedetts�ggel szeml�lte az �rte v�vott p�rbajokat, hisz tudta, hogy a gyõztest t�bbnyire m�g õ is legyõzte volna.

Egy nap n�pes k�s�ret�vel Erenbe �rkezett Alidax �rnõje. Senki nem �rtette, vajon mivel l�ncolta mag�hoz a h�rhedett boszork�ny Iriogo Orelt, a kor legnagyobb b�rdj�t; t�ny mindenesetre, hogy a dalnok az asszony h�dol�jak�nt tûnt fel. Akik ismert�k Rosann�t, nem lepõdtek meg, amikor a l�ny elhat�rozta: �pp ez a f�rfi kell neki. A f�rfi, akirõl m�g õ is tudta, sokkal t�bbet �r b�rmely eddigi h�dol�j�n�l.

A k�zdelem hetekig tartott, v�geredm�nye szenved�lyes szerelem lett. B�r az udvar - meglepõ m�don - a szerelmesek p�rtj�n �llt, Alidax �rnõje hamarosan r��bredt az igazs�gra, �s sz�rnyû bossz�t �llt: m�gikus praktik�ival �gy elcs�f�totta vet�lyt�rsnõj�t, hogy Rosann�nak att�l fogva csak a legkem�nyebb f�rfiak voltak k�pesek undor n�lk�l az arc�ba n�zni.

Megkezdõd�tt egy kalandoz� p�lyafut�sa. Rosanna nekiv�gott a vil�gnak, hogy gy�gy�rt keressen az �tok ellen, amellyel szemben az �szaki Sz�vets�g m�giahaszn�l�i tehetetlennek bizonyultak. Abban rem�nykedett, hogy a legend�s anuriai holdf�ny meggy�gy�thatja. Ebben az idõben vette fel a de Lamar nevet: ha ilyen cs�fs�gk�nt kell tengetnie napjait, legal�bb a csal�dra ne hozzon sz�gyent. K�l�nben is, az �j n�v sokkal jobban r�mel.

Erionban csillant fel elõsz�r a rem�ny, hogy az elveszett Godorai F�ggõkertben meglelheti a kulcsot Anuri�hoz. Ekkor m�r nem volt egyed�l: t�rsakkal indult el a F�ggõkert fel�, k�zt�k egy rongyos, mûveletlen, f�lvad goblinnal, Graum Hegdrokkal.

A F�ggõkertben ism�t l�ngra kapott Rosanna nagy titkok leleplez�se ir�nti szenved�lye. Megtudta, hogyan csaptak �ssze egym�ssal a kyr istenek a birodalom buk�sakor. Az elsõ rejt�ly - s az elsõ tal�lkoz�s Weil�val, aki ut�bb az õ sors�nak is kov�csa lett.

A csapat tagjai kim�dolt�k, mik�pp juthatnak el Anuri�ba, az indul�sra azonban nem ker�lhetett sor azonnal: a kalandoz�k fogs�gba ker�ltek, �s hamarosan Gro-Ugon b�ny�iban tal�lt�k magukat.

Mondj�k, �szak-Yneven a Fekete Hadurak fennhat�s�ga alatt h�rom olyan b�rt�n mûk�dik, ahonn�t lehetetlen megsz�kni: Gro-Ugon b�ny�i, a Tûtorony Ifinben, �s a Boszork�nyb�rt�n Shulurban.

Az elsõbõl siker�lt a sz�k�s; Rosanna csapata hosszas v�ndorl�s ut�n eljutott Anuri�ba. Nem sejtett�k, hogy egyik t�rsuk hivatalos k�ldet�sben j�r: az anuriai s�rk�nylovasokat szerette volna seg�ts�g�l h�vni a tizenharmadik Z�szl�h�bor� d�ntõ �tk�zet�hez. Besz�lik, a J�slat szerint h�romszor avatkozhatnak be a s�rk�nylovasok az �szaki Sz�vets�g oldal�n - ez volt a m�sodik alkalom.

Anuri�ban Rosanna visszanyerte sz�ps�g�t, r�ad�sul az anuriai s�rk�nylovasokkal egy�tt vehetett r�szt a csat�ban, amely az �szakiak gyõzelm�vel v�gzõd�tt. Iriogo Orel nem ker�lt elõ, senki nem tudta, mi lett a sorsa. Rosanna idõvel elfeledte, �s mire - hossz� �vek m�lt�n - egy t�voli s�kon tal�lkozott a dal isten�nek helyi fõpapj�val, akiben Orelre ismert, m�r csak bar�ts�got �rzett a f�rfi ir�nt.

A csata ut�n Rosanna egyik �lma beteljes�lni l�tszott: Eligorral, Eren kalandoz�herceg�vel k�sz�lt k�z�s k�ldet�sre. Az elk�vetkezõ �vekben - amikor m�r bar�tokk�nt harcoltak egym�s oldal�n - sem siker�lt tiszt�zniuk, kit terhel a felelõss�g az�rt, hogy Rosanna v�g�l kimaradt a csapatb�l; a l�ny szerint a herceget, õ azonban ezt mindv�gig tagadta.

Egy �jabb ostoba f�lre�rt�s k�vetkezm�nyek�pp egy boszork�nyszekta tagjai h�sz�vi �lmot bocs�tottak Rosann�ra. Mire fel�bredt, k�sz�b�n �llt az �jabb Z�szl�h�bor�, Eligor eltûnt, a Fekete Hadurak sorban pr�b�lt�k megszerezni a v�r�s lobog�kat.

Az ezut�n k�vetkezõ esem�nyek a hivatalos kr�nik�kb�l mindenki sz�m�ra ismertek, b�r k�teless�g�nk megeml�teni, hogy bizonyos k�r�kben (Rosanna rajong�i k�z�tt) a legend�nak m�s v�ltozat�t ismerik; eszerint a kilencedik had�ri lobog� visszaszerz�se, az �rul� leleplez�se csak �s kiz�r�lag Rosanna �rdeme volt. Ak�r �gy, ak�r �gy, megval�sult egy �letc�l: Rosanna neve k�zismertt� v�lt, a Kilencedik V�r�s Had�r t�rt�net�t dalok, hist�riai mûvek sokas�ga õrizte az ut�kor sz�m�ra. A gyõztes csat�k mellett akadtak persze apr�bb kudarcok is: megesett, hogy a vez�rt rongyosaival egy�tt elfogt�k, megfosztott�k z�szl�j�t�l �s a Tûtoronyba z�rt�k, ahonn�t �vsz�zadok �ta senkinek sem siker�lt megsz�knie. Rosanna �s t�rsai v�gbevitt�k ezt a csod�t, a mik�ntrõl azonban õk is, a vel�k egy�tt kiszabadult fogolyt�rsak is m�lyen hallgatnak.

Miut�n a z�szl�val fenn�ll� k�tel�ke r�v�n siker�lt a ment�ls�kon eljutnia a lobog�hoz, �s egy abasziszi boszork�nymester legyõz�s�vel visszaszereznie azt, Rosanna nyeres�gk�nt �rt�kelte a kalandot. Ism�t szerelmes; az egyik kiszabad�tott toroni f�rfi egy idõre csatlakozott a t�rsas�ghoz, Rosanna kedvese lett, s csak akkor v�ltak el egym�st�l, mikor az illetõrõl kider�lt, hogy sheenwali smaragdm�gus, Weila isten papja.

Rosanna ekkorra meglehetõsen sokat tudott - vagy sejtett - Ynev titkos t�rt�net�rõl ahhoz, hogy r��rezzen, milyen k�r�sz�letû saj�t dicsõs�ge. Neve fennmarad ugyan, �m csak a Hetedkor v�g�ig, tov�bbi sz�z-sz�z�tven esztendeig. Ki tudja, mi k�vetkezik azut�n, kire-mire eml�keznek majd az �hatatlanul bek�sz�ntõ k�oszkor emberei? Arra is r��bredt, hogy hi�ba szerzett vil�gh�rt, az igaz�n fontos emberek, a val�ban nagy kalandoz�k k�z�tt m�g mindig akadnak, akik mosolyogva legyintenek a neve hallat�n: L�ndzs�s Erik, Alyr Arkhon �s sokan m�sok. Az õ v�lem�ny�k pedig fontosabb, mint az udvarok �s fogad�k n�p��.

Ekkor kezdõd�tt Rosanna �let�nek �jabb szakasza; egyre-m�sra olyan kalandokba keveredett, amelyekrõl m�r nem sz�vesen besz�lt.

A Fekete Hadurak egyik cselfog�sa csaknem sikerrel j�rt: �tvett�k a hatalmat a M.A.G.U.S. kolostora felett, �t�rt�k a k�zelm�lt t�rt�nelm�t, �gy Rosanna egy olyan vil�gban tal�lta mag�t, ahol bar�tja �s leghûs�gesebb t�rsa, a Koldusk�nt ismert Timul cwa Anrem az �szaki Sz�vets�g zsarnoka, szerelme pedig Toron uralkod�ja volt. Minden megv�ltozott, kilenc ember kiv�tel�vel, akiknek szobra v�ltozatlanul ott �llt a M.A.G.U.S.-ban, a Shanice b�rcei k�z�tt. Rosann�nak kellett vissza�ll�tania a rendet - sikerrel j�rt, a t�rt�nelem eredeti medr�ben folyt tov�bb. K�l�nlegesnek bizonyult a jutalom: a l�nyr�l - saj�t k�r�s�re - t�bb� nem sz�lt a kr�nika, �gy maguk az istenek sem tudhatt�k, mit csin�l, merre j�r �ppen.

Rosanna kutatni kezdett a kilenc szobor eredetijei ut�n. N�melyeket - Tier Nan Gorduint, Eligort, Mogorva Cheit - ismerte, m�sokat viszont sosem l�tott. Szenved�lye mellett a h�bor�val is t�rõdnie kellett: n�h�ny v�r�s lobog� v�ltozatlanul a toroniak birtok�ban volt, s b�r Rosanna Had�r-t�rsai �rezt�k k�zels�g�ket, a Boszork�nyb�rt�nbe a ment�ls�kon nem tudtak behatolni. A l�ny k�s�ret�vel egy�tt felkerekedett h�t, hogy utat tal�ljon a rettegett erõss�gbe. Felb�relte a Hal�l Elsõ Nagymester�t, aki - b�r egy "testv�re" p�r esztendõvel kor�bban a sz�p kalandoz�nõ �let�re t�rt - j� befektet�snek bizonyult.

A Hetedkor folyam�n m�g nem fordult elõ, hogy aki beker�lt a b�rt�nbe, ki is szabadult onn�t; a m�gikusan v�dett piramisban nem mûk�dtek a var�zslatok, a benti helyzetrõl senki nem tudott semmit. H�la a szerencs�nek, az embervad�szok j�l idõz�tett ostrom�nak �s a Rosanna �ltal odak�retett, kapunyit�sra k�pes sivatagi homokl�nyeknek, siker�lt kijutniuk a z�szl�kkal.

M�r csak egy feladatot kellett teljes�tenie a Sz�vets�g gyõzelme �rdek�ben: kiszabad�tani Eligor herceget, aki egy t�voli s�kon raboskodott. Rosann��knak siker�lt eljutniuk a toroniak �ltal haszn�lt Kapun kereszt�l a k�rd�ses s�kra, Eligor �s a t�bbi �szaki kiszabad�t�sa azonban nem bizonyult egyszerû feladatnak: azon a s�kon Ynev haland�i isteneknek minõs�ltek, nem hagyhatt�k el a s�kot, de m�g saj�t otthonukat sem, nehogy magukra vonj�k a s�k õshonos isteneinek d�h�t. Az �lmok isten�nek hathat�s k�zremûk�d�s�vel Rosanna m�gis felkereste õket. A Koldussal kettesben siker�lt semleges�teni�k az isteni hat�sokat, �gy mindekit hazajuttattak.

�s megval�sult m�g egy �lom: amikor Eligor felaj�nlotta seg�ts�g�t a tov�bbi kalandokhoz, Rosanna az igazs�gnak megfelelõen v�laszolhatta: egyed�l is k�pes megoldani b�rmit. Ennek ellen�re sz�mtalan kalandban vett r�szt egyenrang� f�lk�nt a K�k Herceggel; Eligor volt az, aki b�tor�totta, sõt seg�tette Rosann�t, amikor a l�ny a Kilencek �s �s Ynev teremt�s�nek legv�gsõ titk�t kezdte feszegetni.

L�psrõl l�p�sre haladt. Eljutott a vil�g Hatodkor�ba, tal�lkozott n�h�ny ottani Jelhordoz�val, akik sz�vetkeztek, hogy kij�tssz�k eleve elrendelt v�gzet�ket. A l�ny t�bbsz�r felkereste azt a helyet, ahol a Kilencek lelk�nek aktu�lis �nj�ktõl f�ggetlen r�sze �lt, s vigy�zta a ciklus rendj�t. Megismerte a Kapuk Term�nek kyr matematik�ra alapozott mûk�d�si elv�t, �gy m�r nem csak a z�szl� �ltal lehetõv� tett utaz�si m�d �llt a rendellkez�s�re: a tov�bbiakban b�rhova eljuthatott a s�kok k�z�tt, ak�r j�rt ott kor�bban, ak�r nem.

Nem �rdekelte, mekkora bajt okoz a vil�g rendj�ben azzal, hogy v�ltig kutat, keres. Eljutott Sheenwalig, ahol siker�lt megind�tania azt a hadsereget, amelynek az utols� ciklus - a Kilencedkor - v�g�n kellett volna Ynevre t�madnia. A kontinensen cs�kkenni kezdett a m�gia ereje, k�osz lett �rr� minden�tt. Hogy tett�nek k�vetkezm�nyeit elh�r�tsa, Rosanna Graummal egy�tt visszat�rt az idõben arra a pontra, amikor a ciklusokat megtervezt�k, s k�r�ssel fordult a Nagyokhoz: tervezz�k be vagy akad�lyozz�k meg az �ltala okozott katasztr�f�t. A jelenbe visszasz�kkenve nyom�t sem tal�lt�k a felfordul�snak, csak a Kilencek eml�keztek halv�nyan egy k�l�n�s �lomra az idõ elõtti v�gpusztul�sr�l.

Rosanna ezut�n r��bredt, hogy nem csak saj�t k�v�ncsis�ga szabta meg kutat�sainak ir�ny�t - hogy valaki vagy valami m�s is k�zrej�tszott a t�rt�ntek alakul�s�ban, s hogy ez az erõ egyre komolyabb, egyre nehezebben h�r�that� eszk�z�kh�z ny�l. Csapd�ba akart�k ejteni egy alternat�v Yneven, �s hi�ba menek�lt el, �jabb kilenc, szinte teljesen egyfoma vil�g k�z�l kellett kiv�lasztania saj�t otthon�t. Istene, Weila s�kj�n tal�lta meg a hazavezetõ utat, bar�tai, a Koldus, a rongyosok �s Eligor azonban csapd�ban rekedtek. Rosanna �gy �rezte, most m�r ha akarn� sem engedhetn� meg mag�nak, hogy tekintettel legyen m�sokra, hisz eg�sz Ynev sorsa a t�t; az uralkod� t�voll�t�ben egy apr�cska inform�ci��rt egymaga szeg�lt szembe Mogorva Chei birodalm�val - ezt a botors�got csak �gy siker�lt meg�sznia, hogy a konfliktus elõtti idõbe visszat�rve kiegyezett Yllinor legend�s kalandoz�-kir�ly�val.

Megtudta, kik k�sz�tett�k a v�r�s �s fekete lobog�kat. T�ren �s idõn �t eljutott a v�r�s had�ri lobog�k megalkot�j�nak s�kj�ra, hogy feltegye k�rd�seit, �m el�g n�h�ny napot elt�ltenie a boldog, b�k�s vil�gban - amilyenn� a ciklusok v�g�n Ynevnek v�lnia kell - hogy eld�ntse: ezt a befejez�st õ nem helyesli.

Hazat�rt Ynevre, b�cs�t vett bar�tait�l, hatalmas vagyon�t - a kalandoz�k jav�ra ford�tand� - Torozonra b�zta, azt�n nekiv�gott megint, hogy sz�vetkezzen eddigi titokzatos ellens�g�vel.

Amikor elveszettnek hitt t�rsaival egy�tt �jra feltûnt, m�r nem foglalkoztatta Ynev sorsa: �lte a Kalandoz� Hadurak szok�sos �let�t. Csat�k, k�ldet�sek k�vett�k egym�st, m�g v�g�l r�d�bbent, hogy a f�rfi, aki mellett boldogan �lhet, �vek �ta mellette harcol. Rosanna harmadj�ra Timul cwa Anremet v�lasztotta t�rs�ul.

Hogy megv�ltozott-e Ynev j�võje - ki tudja? A k�v�ncsi kalandoz�k sz�m�ra azonban �tmutat�st adhat a Tongori�ban õrz�tt J�slat egy l�nyr�l, egy t�nkretett vil�gr�l �s �nmagunk legyõz�s�rõl, mely az idõk teljess�g�ben a f�lelem legyõz�s�hez vezet.

Rowon

�szaki v�ros�llam; k�tes h�rnev�t az odatelep�lt Darton-pr�f�t�nak, Airun Al Maremnek k�sz�nheti, aki kem�ny harcban h�d�totta el (majd vissza) birtok�t �szak egy nagyhatalm� Fekete Hadur�t�l.

S

Salina Lyavelln

Calyd Karnelian abasziszi hercegkapit�ny feles�ge, akit a Quiron-tenger medenc�j�ben Antoh angyalak�nt ismernek: a hagyom�ny m�r �let�ben sz�mos legend�t szõtt alakja k�r�.

A Pyarron szerinti 3674-ben, a hercegkapit�ny megrendel�s�re fogant Alidarban; nevel�s�nek alapvetõ szempontjait - hûs�g, �llhatatoss�g - j�vendõbelij�nek k�r�s�re hat�rozt�k meg. Antoh hit�ben nevelkedett, s b�r 3692-ig egyetlenegyszer sem hagyta el a V�gyak V�ros�t, rendelkezett a haj�sn�pek �ltal �vezredeken �t felhalmozott �sszes ismerettel - maga Karnelian mondotta r�la egy �zben, hogy flott�j�ban nem akad k�l�nb parancsnok n�la.

Romantikus k�r�lm�nyek k�zt keltek egybe a Tizennegyedik Z�szl�h�bor�t (P.sz. 3692-3696) k�vetõ elsõ b�ke�vben. Abaszisz nagykir�lya - Karnelian tr�nra ker�l�se �ta sokadszorra - b�rgyilkosokat k�ld�tt a szigetekre, hogy v�gezzen riv�lis�val, a hercegkapit�ny tan�i, Ynev neves kalandoz�i azonban foglyul ejtett�k s arra k�nyszer�tett�k a fegyvereseket, hogy a szertart�s v�g�n dallal k�sz�nts�k az ifj� p�rt.

Salina h�zass�guk harminc esztendeje alatt k�t fi�val �s k�t le�nnyal aj�nd�kozta meg Karneliant. A hercegi p�r n�pszerûs�g�t m�rt�kletess�g�k �s irgalmass�guk, nemk�l�nben seg�tõk�szs�g�k magyar�zza: Salina asszony m�r a Pyarron szerinti 3697. esztendõben saj�t haj�rajt szerelt fel, melynek szkoggjai az �vtizedek sor�n sz�mos bajba jutottat, haj�t�r�ttet, sz�mkivetettet mentettek meg. Besz�lt�k, Lady Karnelian olykor - fõk�nt puszt�t� viharok idej�n - maga is tengerre sz�llt, hogy jelenl�t�vel csillap�tsa Antoh d�h�t, �s gyõztes harcot v�vjon az elemekkel a boldogtalanok �let��rt.

S�rk�nylovasok

Az Anvari�n õshonos, egyes felt�telez�sek szerint Ynev Anuriai-fenns�kj�n is megtal�lhat� s�rk�nyszab�s�ak k�znapi elnevez�se. A r�luk sz�l� le�r�sok ellentmond�sosak, a falfestm�nyek mindegyik�n m�sk�nt �br�zolj�k õket.

S�rk�nysz�vets�g

A s�rk�nyok �s az �elfek legend�s sz�vets�ge az õsidõk fajh�bor�iban az aquirok ellen. J�l p�ld�zza az elfek n�p�re olyannyira jellemzõ melank�li�t, hogy a sz�vets�g kalandos l�trehoz�s�r�l tizenk�t hist�ri�s �neket ismernek; buk�s�r�l �s szomor� sz�thull�s�r�l hatvann�gyet.

Shackallor

A Kr�ni Tizenh�rmak legidõsebbike, Ranagol f�listen fia, minden idõk legnagyobb fekete m�gusa. Vez�nylet�vel �p�tett�k a Kr�ni Tornyot, s b�r õ maga sosem �ll�totta, azt tartj�k, egymaga uralkodik eg�sz Kr�n felett.

Shadon

Ynev napjainkban l�tezõ legnagyobb birodalma, Gorvik �s Kr�n õsellens�ge, a Domvik-hit haz�ja, a d�lvid�ki lovagi kult�ra k�zpontja, huszonk�t tartom�nyra osztott kir�lys�g. �j-Pyarron pusztul�sa ut�n az emberi kult�ra mened�ke, a civiliz�ci� b�sty�ja, ut�bb - Yllinor oldal�n - a meggyal�zott vil�gv�ros bossz��ll�ja lett.

Shri-En Igron

Az utols� kyr cs�sz�r, aki birodalma sz�thull�sa ut�n a V�ltoz�sok S�kj�ra k�lt�z�tt.

Sigur bel Trang

Kyr eredetû nemesi csal�d sz�l�ttek�nt, Shulur k�zel�ben j�tt a vil�gra a Pyarron szerinti 3657-ben, a Puszt�t�s h�napj�nak 12. napj�n. A Trangok kisebb f�ldbirtokkal �s j�l v�dhetõ v�rral rendelkeztek, Sigur azonban - aki ut�bb teljesen felhagyott õsei nev�nek haszn�lat�val - harmadik fi�gyermek l�v�n nem sz�m�thatott az �r�ks�gre. A v�rkapit�ny ir�ny�t�sa mellett kezdett ismerkedni a kardv�v�s, a sz�mszer�j�szat titkaival. Apja sz�vesebben l�tta volna, ha az ifj� a tudom�nyoknak szenteli idej�t, de fi�t semmire sem k�nyszer�thette. Sigur m�r kamaszkor�ban gyors, kisz�m�thatatlan fegyverforgat� h�r�ben �llt; ekkor d�nt�tt �gy, hogy katonai p�ly�ra l�p.

Kedv�re val� harci iskol�t sosem siker�lt tal�lnia: aritmetik�t, m�giaelm�letet �s vall�sismeretet tanult t�bb �ven �t. Huszonk�t �vesen, egy sz�l karddal, nemesi c�m�nek minden gõgj�vel �rkezett Shulurba. Tiszti rangot akart szerezni a cs�sz�r elit alakulat�nak sz�m�t� Viharg�rd�ban, de mert nem vett figyelembe bizonyos �ratlan szab�lyokat, csakhamar maga ellen hangolta a helyi alvil�got. Sigurt a Pyarron szerinti 3679. esztendõ egy õszi �jjel�n fegyveresek rohant�k meg a kik�tõben, eszm�letlenre vert�k, �s n�h�ny - a hagyom�ny szerint h�rom - arany�rt eladt�k egy rabszolgakereskedõnek, aki m�g hajnal elõtt tengerre sz�llt friss �ruj�val.

A fiatalember Alidaxban tal�lt vevõre, s b�r nem is sejtette, ez volt a pillanat, mikor �jra mell� szegõd�tt a szerencse. A v�ros�llam rettegett, bõv�rû �rnõj�nek szemet sz�rt a haj�ja evezõpadj�hoz l�ncolt kyr sz�rmaz�k, elõvezettette h�t, s miut�n szeretõj�v� tette, �lmaiba hatolva megismerte eg�sz t�rt�net�t. Egyesek szerint puszta szesz�lybõl, m�sok szerint okos �n�rdekbõl d�nt�tt �gy, hogy ism�t embert farag belõle; t�ny mindenesetre, hogy az õsi v�rbõl val� f�rfival az oldal�n nagyobb befoly�sra tett szert a cs�sz�r udvar�ban.

Noha Sigur sosem ker�lt a Viharg�rd�hoz, nagy�vû tervei Sinil Dialaid seg�ts�g�vel lassank�nt val�ra v�ltak. Idõvel bizalm�ba fogadta az uralkod�, sõt, Toron Fekete Hadura is, testhez�ll� feladatot kerestek h�t sz�m�ra, olyat, mely lehetõv� tette veszedelmes k�pess�geinek kibontakoz�s�t a hajdani s majdani birodalom �rdek�ben: az udvari k�mszolg�lat ir�ny�t�s�t b�zt�k r�, mely keze alatt a Tizenharmadik �s Tizennegyedik Z�szl�h�bor� k�zti "harcos b�ke" �vtizedeiben eg�sz �szak-Ynevet �tfog� szervezett� tereb�lyesedett. Szolg�latait a Pyarron szerinti 3688. esztendõben b�r�i c�mmel jutalmazt�k.

Sigur, Alidax boszork�ny�rnõj�nek �gyasa �s kegyeltje egyre ritk�bban vett r�szt szem�lyesen a k�ldet�sekben, de a Pyarron szerinti 3692-ben, az �j Z�szl�h�bor� kit�r�s�nek �v�ben ism�t felkerekedett, hogy megszerezze gazd�i sz�m�ra a V�r�s Hadurak kilencedik lobog�j�t. Egy sz�vets�gi szolg�latban �ll� f�lszerzet nyom�n jutott el Alidarba, ahol Sinil Dialaid a hal�l�t lelte. A b�r� a hagyom�ny szerint �gy menek�lt meg a boszork�ny�rnõ galeasz�ra ront� kalandoz�k d�h�tõl, hogy tulajdon tisztt�rsaira t�madott, meg�lte õket, majd reneg�tnak vallotta mag�t. Sikerrel f�rkõz�tt Rosanna de Lamar, a k�sõbbi Kilencedik V�r�s Had�r bizalm�ba, sikeresen t�j�koztatta toroni urait - �s a Sz�vets�g �rul�j�t - a kalandoz�csapat folyv�st v�ltoz� terveirõl. Mikor Davalon felment�s�t k�vetõen sarokba szorult, Calyd Karnelian abasziszi hercegkapit�ny jegyes�t t�szul ejtve igyekezett eg�rutat nyerni - Rosanna azonban saj�t fegyver�t, az �rzelmeket ford�totta ellene, �s saj�t kezûleg v�gzett ill�zi�inak ravasz h�h�r�val.

Sogron

A kyr istencsal�d rejtelmes alakja, a t�zek, a f�ny, a tud�s �s a bossz� ura. Kultusza m�g ma is d�vik Yneven, noha kor�ntsem olyan elterjedt, amilyen a birodalom sz�p napjaiban volt. Szent v�rosa az �szak �s D�l hat�r�n �p�lt Ordan, h�vei azonban megtal�lhat�k Toronban, Abasziszban �s a Quiron-tenger d�li partj�nak v�ros�llamaiban is.

Sonion

M�sk�nt a Nap Harmadik Titkos V�rosa; az �si N�p egyik fõ f�szke az Ibara homoktenger�n. Pontos hely�t a Hetedkorban szinte senki nem ismeri, a mendemond�k csak annyiban egyeznek, hogy e legend�s telep�l�st minden dzsad porf�szektõl, o�zist�l �s karav�n�tt�l t�vol, a M�lysivatagban lelhetik meg a vakmerõk.

Sonor

Ynev legh�resebb kalandoz�-m�gusa. A Pyarron szerinti 3291-ben sz�letett, �ll�t�lag pyarroni nemesi csal�dban. Majd' sz�z �ven �t ny�gte az istenek �tk�t: r�tabb volt mindenkin�l. Tem�rdek h�nyattat�s ut�n, nem csek�ly erõfesz�t�ssel v�g�l elk�sz�tette med�lj�t, melynek seg�ts�g�vel olyan k�lsõt �lthetett, amilyet csak k�v�nt. Feljegyezt�k r�la azt a furcsas�got is, hogy mindazok, akiket indulat�ban tõr�vel igyekezett elcs�f�tani, valamely isteni csoda folyt�n csak szebb� v�ltak.

�vsz�zadokon �t v�ndorolt a vil�gban, mire a h�rneves Feh�r P�holy vezetõje lett. Sz�mtalan hõstett�n k�v�l rendk�v�li sokoldal�s�ga tette naggy�: szinte ugyanolyan otthonosan mozgott a tûzm�gia vagy a d�monol�gia ter�let�n, mint az �ltala Ynevre hozott mentalizmusban. Alakj�t m�ig rejt�lyek serege �vezi; bizonyoss�gokkal, legal�bbis �let�nek egyes r�szeirõl, csak fegyvert�rsa �s bar�tja, Mogorva Chei szolg�lhatna, õ azonban e t�m�r�l is makacsul hallgat.

Suo Gan

Niarei eredetû dal, a Pyarron szerinti 3690-es �vek v�g�n terjedt el a kalandoz�k k�z�tt. K�z�s Nyelvû sz�veg�t a hagyom�ny szerint Tier Nan Gorduin �rta.

Sz

Szarvtorony

A nekromancia dorani fellegv�ra; elnevez�s�t unikornisszarvra eml�keztetõ form�j�nak k�sz�nheti. A "szarv" rov�tk�i a cs�csig k�rbek�sz� f�ggõfolyos�k. A torony egyike a var�zsl�v�ros legtitokzatosabb �p�leteinek, bel�lrõl csak a beavatott kevesek ismerik; ur�t, a Hatodik �sm�gust pedig m�g senki sem l�thatta szemtõl szembe.

Szigetbirtok

Igrain Reval, a vil�gutaz� Krad-szerzetes a Pyarron szerinti 2447-ben �rkezett a Quiron-tenger d�li partj�ra, hogy anyagot gyûjts�n a Geoframia �jabb fejezeteihez. Meglett ember volt m�r ekkor, aki Kr�nb�l val� menek�l�se sor�n a t�l�l�s fort�lyait is elsaj�t�totta - �m Abaszisz partmenti szigeteirõl j�val kevesebbet tudn�nk, ha nem a kor legh�resebb haj�sa, Niles Daray oldal�n mer�szkedik a veszedelmek vizeire.

Daray, akinek �let�rõl �s tetteirõl sz�mos sz�phist�ria sz�l, a d�lkeleti v�ros�llamok egyik�ben - a hagyom�ny szerint Narvanban - adott tal�lk�t mester�nek. Haonwelli sz�let�sû, �szakon nevelkedett ember l�v�n nem saj�t j�rmûvel �s leg�nys�ggel �rkezett; egy teljes �vet sz�nt arra, hogy a helyi saj�toss�goknak megfelelõen �csoljon haj�t, kiv�lassza a legr�termettebb matr�zokat, �m mire Antoh Terc�nek m�sodik, �rad�s hav�ban Reval csatlakozott hozz�, minden k�szen �llt m�r.

H�t esztendeig tart� utaz�suk sz�mos �j ismerettel gazdag�totta Ynev geogr�fusait, s mindazokat, akik a szerzetes szem�lyes hang� pr�z�j�ban �r�m�ket lelt�k. A Geoframia Pyarron szerinti 2458-ban megjelent kiad�sa m�r tartalmazza az Abasziszr�l sz�l� fejezetet, benne a negyedik tartom�ny, a Szigetbirtok le�r�s�t, mely az al�bbi �sszefoglal� alapj�t k�pezi. Mielõtt �tadn�nk a sz�t Revalnak, aki egyben-m�sban t�vedett ugyan, �m z�rszav�ban egy villan�sra megl�tta a j�võt, illõ megeml�kezz�nk a m�sodik r�szletet jegyzõ Daray kult�rt�rt�neti �rdemeirõl is, aki az itt k�z�lt mellett tem�rdek helyi legenda palimn�zis�t hagyta r�nk - a kontinens forr�sirodalma sokkal szeg�nyebb lenne n�lk�l�k.

T

Talman Rach Ahal

Kahrei puskamûves, Tier Nan Gorduin bar�tja. Eg�sz csal�dj�t mesters�g�hez val� ragaszkod�sa miatt vesz�tette el.

Tarin

A Traidlan-hegys�g t�rn�kkal, j�ratokkal �t- meg �tszõtt m�ly�t, barlangv�rosait az �szakfoki B�rogr�l (Beriquel) �rkezett t�rp�k lakj�k: a Pyarron szerinti XIV. sz�zadban k�t�tt vel�k bar�ts�got Haonwell akkori hercege. A tariniak kitûnõ kov�csok, �p�t�szek, m�rn�k�k, s nem utols�sorban rettenthetetlen harcosok: az �szaki Sz�vets�g gyalogos l�gi�inak der�khad�t alkotj�k. Lovass�guk õsidõkbõl sz�rmaz�, h�llõforma l�nyeket haszn�l h�tas gyan�nt. A t�rnabirodalomban kir�ly uralkodik, a kilencsz�zadik �let�v�t tapos� Torof Oggi, aki - mint mondj�k - a m�gikus tudom�nyokba is belekont�rkodott.

Tharr

A kyr istenek k�z�tt az elm�l�s megtestes�tõje, �rott forr�sokban H�romfejûk�nt, olykor N�mak�nt szerepel. Kultusza - noha a K�oszkor zûrzavar�ban hal�listenn� alacsonyult - ma is d�vik a kontinensen: h�vei elsõsorban a Quiron-tenger mell�k�n �lnek; szent szimb�luma (bak, k�gy�, oroszl�n) sz�mos toroni �s abasziszi hadilobog�n k�sz�n vissza.

Papjai idõrõl idõre fiatal fi�kat rabolnak, hogy szerzeteseket neveljenek belõl�k, �talak�tva, eltorz�tva õket Tharr kedv�re. Ezektõl a k�ns�rga k�mzs�t viselõ, pikkelyes bõrû, f�lig h�llõ, f�lig ember teremtm�nyektõl okkal retteg a vil�g.

Az �szaki Sz�vets�g ter�let�n Tharr szertart�sait gyakorolni tilos, a t�rv�nyek megszeg�se azonnali hal�lt jelent. A V�r�s Hadurak annyira gyûl�lik a H�romfejût, hogy a tizenharmadik Z�szl�h�bor� ut�n irt�hadj�ratot ind�tottak h�vei ellen, s ezzel kis h�j�n vil�gm�retû k�zdelmet robbantottak ki. Tharr kultusza a D�lvid�ken �gysz�lv�n ismeretlen, a Pyarroni Paktum is tiltja, mivel ember�ldozatot k�v�n.

Themes

Az amund mitol�gia napszimb�luma, az �si N�p fõistene. Szent v�rosa Sonion.

Tier Nan Gorduin

Ilanorban sz�letett k�z�pnemes; kalandoz�, v�ndor�nekes �s zsoldos; sz�let�s�nek idõpontja bizonytalan. Anyja a Miracle Adeptia tan�s�ga szerint toroni nõ volt, csal�dj�ban �t gener�ci�ra visszamenõleg k�ltõk, tenger�szek, v�v�mesterek �s aranymûvesek akadtak. Neveltet�se - amely�rt haz�ja egyik k�ztiszteletnek �rvendõ, ut�bb sz�mûz�tt b�rdja volt a felelõs - kor�n elt�vol�totta az istenektõl. Eg�sz �let�t tudatosan v�llalt hitetlens�gben �lte le, noha nem egyszer v�lt isteni eredetû praktik�k r�szes�v�. Sosem nõs�lt meg. A kalandoz�k tudni v�lik, hogy szerelmi viszony fûzte egy shadoni l�nyhoz, aki az õ oldal�n, õt v�delmezve esett el Niar�ban, �s akit egyes forr�sok a Keleti Sz�l Pagod�j�nak Œrnõj�vel azonos�tanak. Tier Nan Gorduin a Hetedkor v�g�ig egyed�l j�rta �tj�t, majd tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�zt v�gk�pp eltûnt Ynevrõl.

Toron

A hajdanvolt Kyria egyik tartom�nya; urai az �tsz�z�ves (bizonyos forr�sokban �r�knek mondott) h�bor�ban Orwella mell� �lltak, �gy a birodalom buk�sa ut�n, az ezred�ves anarchia pokl�ban is megõrizhett�k �llamuk egys�g�t. Toron lak�i kyreknek vallj�k magukat, s eltorz�tottan b�r, de õrzik a kyr hagyom�nyokat. Meg�lik a kyr �nnepeket, nemess�g�k m�ig a kyr isteneket, elsõsorban Tharrt im�dja. A n�vleges uralkod� a cs�sz�r, a val�di hatalmat azonban a t�z l�zad� Hatalmas egyenes�gi lesz�rmazottai, a Boszork�nymesterek gyakorolj�k.

Toron elsõsorban kalm�rkod�sb�l - �vsz�zadok �ta a Quiron-tenger elsõ sz�m� kereskedelmi hatalma - �s rabl�hadj�ratokb�l �l. �lland� h�bor�ban �ll az �szaki Sz�vets�ggel, gyakorta lepakt�l ellen�k Abaszisszal �s n�h�ny v�ros�llammal.

E vid�k a k�osz �s a bûn haz�ja. A t�rv�nyeket Shuluron �s n�h�ny nagyobb v�roson k�v�l ny�ltan semmibe veszik, tolvaj- �s orgyilkoskl�nok mondj�k ki a v�gsõ sz�t majd' minden�tt. K�t legnagyobb tolvajkl�nj�t Sz�rkecsukly�sok illetve Kobr�k n�ven nevezik. Emberkereskedelme ugyancsak sz�mottevõ, ebben a L�ncbar�tok nevezetû t�rsas�g j�r �len, amely, mint mondj�k, k�zvetlen�l a Boszork�nymesterek fennhat�s�ga al� tartozik.

Toroni Boszork�nymesterek

A t�z l�zad� Hatalmas lesz�rmazottai, Toron t�nyleges urai. A Quiron-tenger egy kop�r sziget�n, Daumyron tany�znak roppant palot�ban. Kil�t�kkel csak a cs�sz�r �s a fõnemess�g egyes tagjai lehetnek tiszt�ban. Mindah�nyan hatalmas m�gusok, a b�lcsek nem tartj�k kiz�rtnak, hogy - Yneven egyetlenekk�nt - kyr alap� m�gi�t haszn�lnak.

Noha eleik Orwella mell� �lltak az �tsz�z�ves H�bor�ban, õk maguk Tharr h�vei, a Kitasz�tottat kellemetlen, csak alkalmank�nt k�v�natos sz�vets�gesnek tekintik, kultusz�nak terjed�s�t nem g�tolj�k, de nem is szorgalmazz�k. H�rszerz�s�krõl legend�kat mes�lnek. K�meik - mint tan�csad�k - �szak-Ynev sok kisebb �llam�nak uralkod�ja mellett megtal�lhat�k.

Torozon tavern�ja

Hatalmas fogad� a kalandoz�k v�ros�ban; Ynev legh�resebb ilyen int�zm�nye. Meg�p�t�s�tõl (P.e. XVIII. sz.) kezdeve a Torozon csal�d birtok�ban van. Az�ta t�bbsz�r le�gett, �s m�s m�dokon is elpusztult, de �jra meg �jra - �s mindig ugyanazon a helyen - ism�t fel�p�tett�k. Rendk�v�li st�tusa miatt nevezik B�keszigetnek �s Ereklyetart�nak is; t�ny, hogy fedele alatt a Hetedkor dereka �ta megritkultak a v�rre menõ �sszecsap�sok, s hogy a kontinens nevesebb kalandoz�i kiv�tel n�lk�l megfordultak �s megfordulnak falai k�zt.

Tûzkobra

Sogronnak, a kyrek egyik, a tûzim�d�k egyetlen isten�nek ritu�lis neve.

Tysson

A hajdanvolt elf kir�lys�g, Tysson Lar fõv�rosa; mikor az orsz�g hatalma eleny�szett, mag�nyosan, de b�szk�n �s erõtõl duzzad�n f�l �vezreden �t hirdette m�g az õsi n�pek egyik�nek fura diadal�t Kr�n felett. A Pyarron szerinti 2003-ben pusztult el. A katasztr�fa ok�t a kr�nik�sok egy ismeretlen j�rv�nyban, s az ezt k�vetõ ork t�mad�sokban v�lik megtal�lni.

Tysson Lar

K�z�s nyelven Szent erdõ-t jelent. A d�lvid�ki elfek õshaz�ja; a Pyarron elõtti XX. sz�zadt�l a Pyarron szerinti XV. sz�zadig vir�gz� birodalom volt. Kr�n hatalm�nak erõs�d�se miatt lak�i m�r a Pyarron elõtti VIII. sz�zadban megkezdt�k �ttelep�l�s�ket a Lasmosi-f�lszigetre. M�ra a Kr�nb�l �rad� gonoszs�g teljesen elbor�totta, orkok �s m�s sz�rnyetegek k�lt�ztek f�i k�z�, az elfeket azonban - m�g a kiszakadottakat is - csillap�thatatlan honv�gy gy�tri ut�na.

U

Uwel

A pyarroni istencsal�d tagja, az igazs�gos el�gt�tel istene, k�zkeletû nev�n a Bossz��ll�s Atyja. Papjai egyben lovagok is, akik Ynev-szerte mag�nyosan �ll� erõd�tm�nyekben �lnek, s a k�rny�k adom�nyaib�l, illetve megb�z�saik szer�ny b�r�bõl tartj�k fenn magukat. Uwel papjait b�rki felkeresheti: ha bossz�j�t igazs�gosnak �t�lik, �s nyilv�nval�, hogy nem tudja maga beteljes�teni, akkor minim�lis, sok esetben n�vleges ellenszolg�ltat�s fej�ben bev�gzik azt. F�lelmetes harcosok h�r�ben �llnak; azt tartj�k r�luk, am�g egy �gyet le nem tudtak, nem nyughatnak: ha valamelyik�k odav�sz, menten egy t�rsa �ll a hely�re.

Y

Yllinor

Mogorva Chei �ltal P.sz. 3592-ben alap�tott kir�lys�g, fõv�rosa Ru-Shennon. N�gy tartom�nyra oszlik, n�pei - ilanoriak, elfek, tarranok �s az itt õshonos nom�dok - b�k�ben �lnek. N�pess�ge hozz�vetõleg h�szmilli� fõ, �llamvall�sa az Arel-hit. D�l-Ynev egyik nagyhatalma, m�g a D�l�s (P.sz. 3676) sem okozott itt sz�mottevõ k�rokat - a pyarronhû �llamok k�z�l egyed�l Yllinor v�szelte �t ilyen "k�nnyen" a h�bor�t. Chei kir�ly seregei m�r a k�vetkezõ �v tavasz�n t�mad�sba mentek �t, s fokozatosan megtiszt�tott�k a G�ly�k Tenger�nek mell�k�t Shackallor hord�it�l.

V

Via Shen

Az �szaki embervad�szkl�nok legismertebbike �s legrespekt�ltabbika. Erentõl nyugatra, a senkif�ldj�n tany�znak birtokukon, mely hat erdei falut foglal mag�ba. Elsõsorban testõr�k, gyakran vetik be õket k�l�n�sen k�nyes �s veszedelmes helyzetekben - k�mked�ssel �s titkos gyilkos�gokkal nem foglalkoznak. A kl�n sz�khely�nek pontos helye ismeretlen, a Via Shen-i embervad�szok ha akarn�k sem tudn�k el�rulni, elm�j�ket olyan m�gikus abroncs v�di, hogy mielõtt az inform�ci� kitud�hatna, az embervad�sz elfelejti azt. �ll�t�lag k�l�n�s m�gikus k�pz�st kapnak, sõt, azt is tudni v�lik r�luk, hogy nem dorani mesterektõl, ezt azonban makacsul tagadj�k mindah�nyan.

Vigy�z�k

Doran hadserege; m�gikus �ton kond�cion�lt lovagok rendje, akiknek egyetlen feladata, hogy az �szaki var�zsl��llam biztons�g�ra �gyeljenek. L�tsz�mukat 555-ben hat�rozt�k meg egykor, �j tagot csak olyankor fogadnak maguk k�z�, ha valamelyik�k meghal. Minden idõk legkitûnõbben felszerelt serege, hisz Doran var�zsl�i nemcsak felszerel�s�ket, fegyvereiket itatj�k �t m�gi�val, de test�ket �s szellem�ket is. Szab�lyzatuk szerint nem l�phetik �t Doran hat�rait, �m az ut�bbi �vsz�zadban - v�gvesz�ly elh�r�t�s�nak ok�n - k�t �zben felment�st nyertek e megszor�t�s al�l. A Rend nagymestere Doran titkosszolg�lat�nak mindenkori feje, akinek kil�t�t sûrû hom�ly fedi.

V�r�s Hadurak

A Fekete Hadurak õsellens�gei, ugyancsak kilencen vannak, �s az �szaki Sz�vets�g, az ifj� civiliz�ci� �gy�nek gyõzelemre vitel�re esk�dtek fel. Senimoro Daitar, Erigow legend�ss� v�lt uralkod�hercege, az elsõ V�r�s Had�r a Pyarron szerinti 1132-ben nyilv�n�totta ki hatalm�t, s k�zel k�t ember�ltõn kereszt�l egyed�l viselte c�m�t. T�rsai sorra jelentek meg a t�rt�nelem folyam�n, hogy az ugyancsak fokozatosan felbukkan� fekete lobog�k ront� hatalm�t ellens�lyozz�k.

W

 Weila

A kyr istencsal�d tagja, a Sorskov�cs. A birodalom sz�thull�s�val h�vek n�lk�l maradt, kiszorult Ynev elsõdleges anyagi s�kj�r�l - a h�resztel�sek azonban arr�l sz�lnak, hogy a Pyarron szerinti II. �vezred folyam�n Weila n�h�ny papja Calowynrõl Ynevre �rkezett, hogy fel�lessze kultusz�t. Egyh�z�r�l �s h�veirõl egyelõre sehol sem tudnak: ha vannak is, a legnagyobb titokban tev�kenykednek, hogy fel ne h�vj�k magukra a gyûl�lk�dõ Tharr figyelm�t.