ISTENEK, HÕS�K, BIRODALMAK

A 

Abaszisz

A Quiron-tenger d�li partj�n, az Onpor-medenc�ben �lõ nom�d t�rzseket a Pyarron szerinti XVIII. sz�zadban egyes�tette egy messzi f�ldrõl sz�mûz�tt hercegi sarj, Hiere Otlokir. A kir�lys�g fõv�rosa a f�lmilli� lakos� Ifin. A s�kvid�ken Tharr, Uwel �s Dreina kultusza d�vik, a hegyek l�bain�l �lõk Ranagolt im�dj�k. Ifinben sz�kel �szak-Ynev legh�rhedtebb m�regkeverõ szekt�ja, k�zismertek boszork�nymesterei �s fegyverkov�csai is. A kontinensen csak itt, az Onpor-hegys�gben b�ny�sznak abbitot - e monop�lium teszi Abasziszt a Quiron-tengermell�k�nek jelentõs hatalm�v�. (l�sd m�g: Szigetbirtok)

Abbit-ac�l

Rendk�v�l �rt�kes vas-abbit-ez�st �tv�zet. A Pyarron szerinti XX. sz�zadban kezdt�k alkalmazni Abasziszban. K�l�n�sen ellen�ll� a fizikai behat�sokkal szemben, emellett rugalmas, k�nnyen megmunk�lhat�. Rendszerint pajzsok, ritk�bb esetben p�nc�lok �s v�rtek elõ�ll�t�s�hoz haszn�lj�k. Az alkot�elemek ar�ny�nak titk�t csak a n�gy legnagyobb abasziszi fegyverkov�cskl�n tagjai ismerik.

Abdul al Sahred

A Pyarron szerinti V. sz�zadban sz�letett dzsad, minden idõk legnagyobb nekromant�ja. Tõle sz�rmaztatj�k a teljes Necrogr�fi�t. Abdul al Sahred �let�tj�t sz�mos titok �s tal�lgat�s �vezi. Hal�l�r�l sincsenek pontos adatok: egyes h�resztel�sek szerint m�g a VIII. sz�zadban is felbukkant Erion k�rny�k�n.

Abrado

Gorvik kir�lys�g leg�szakibb, az Abrad�i fenns�kon elter�lõ, szabadoss�g�r�l k�zismert tartom�nya. Uralkod�i embereml�kezet �ta a Rabuchini hercegi csal�db�l ker�lnek ki.

Afrad

Helyesen a-frad; kyr nyelvbõl sz�rmaz� csataki�lt�s, melyet Mogorva Chei honos�tott meg a kalandoz�k, illetve Arel papjai k�z�tt. Jelent�se: "Harcba!"

Airun Al Marem

A Hetedkor legnevesebb Darton-pr�f�t�ja, karizmatikus egy�nis�g. Nemesi csal�dban j�tt a vil�gra a Pyarron szerinti 3644-ben. Tizennyolc esztendõsen szentelt�k Darton papj�v�, �m csakhamar elcsapt�k, mert rendhagy� m�don �rtelmezte istene tan�t�sait. 3675-ben tal�lkozott a Vaskezûk�nt emlegetett Alex con Arvionival. Utaz�saik sor�n egy �jszaka istene testet �lt�tt elõtte, felsz�l�totta, hogy alap�tson sz�m�ra birodalmat, �s szent pallossal aj�nd�kozta meg. A megnyilatkoz�s nem maradt hat�stalan: Airun Alex seg�ts�g�vel l�trehozta a Darton-lovagok rendj�t, s szak�tott a pyarroni hagyom�nyokkal. Darton-papok sokas�ga csatlakozott hozz�, mozgalma rohamosan tereb�lyesedett. 3676-ban, Pyarron pusztul�sakor Darton legfõbb papj�nak, pr�f�t�j�nak �s f�ldi helytart�j�nak ki�ltott�k ki.

3685-re lovagrendje hallatlanul megerõs�d�tt, �m ekkorra Pyarron is kiheverte a D�l�s okozta megr�zk�dtat�st, �s Airunt reneg�t szekt�j�val egy�tt kitagadta. A pr�f�ta v�laszul szent h�bor�t hirdetett a v�ros ellen, amelynek hat�s�ra rabl�hadj�rat rabl�hadj�ratot k�vetett a D�lvid�ken. 3691-ben Al Marem v�gleg �szakra telep�lt, s sz�khely�t a V�ros�llamokhoz tartoz� Rowonba tette �t.

Alex con Arvioni

A Hetedkor h�res kalandoz�ja, akit a forr�sok t�bbs�ge Vaskezûk�nt emleget. Amund sz�rmaz�sa dac�ra - a Pyarron szerinti 3610-es �vekben j�tt a vil�gra Ibara egy titkos v�ros�ban - vad gyûl�let fûti az �si N�p fiai, k�l�n�sen Amhe Ramun h�vei ir�nt, akik eg�sz csal�dj�t kiirtott�k. Az el�rvult, kitasz�tott fi�t egy haj�skapit�ny (rossz nyelvek szerint kal�z) nevelte, s ut�bb egy gorviki kik�tõv�rosban adott t�l rajta. Alex kov�csinaskodott, egy mag�nak val� tolvajt�l elsaj�t�totta az alvil�gi �rv�nyes�l�s tudom�ny�t, majd nekiv�gott a nagyvil�gnak. Tizen�t esztendõsen kiszakadott elfek k�z� ker�lt, s egy �vtizeden bel�l a D�lvid�k �nnepelt gladi�tora v�lt belõle.

Mondj�k, elsõ megb�z�s�t ar�nagyõzelmei miatt kapta, a pyarroni titkosszolg�lati feljegyz�sekben azonban m�r kalandoz�k�nt szerepel; a P.sz. 3675. esztendõben Kr�n hegyei k�zt - �ltal�nos megd�bben�sre - siker�lt elpuszt�tania a Kr�ni Tizenh�rmak egyik�nek emberi test�t. Egy �vre r� Ibar�ba ment, hogy bossz�t �lljon �v�i�rt, de a szerencse ez�ttal elp�rtolt tõle: Amhe Ramun hat-nebjei fogs�gba ejtett�k, amund k�nritu�l� keret�ben megfosztott�k bal karj�t�l, s ha t�rsai k�slekednek, minden bizonnyal fel is �ldozz�k a k�k hold sz�rny-isten�nek.

Alex lend�let�t nem t�rte meg a kudarc: hi�nyz� balj�t felgy�gyul�sa ut�n egy isteni erekly�nek mondott feketeac�l k�zzel p�toltatta, �s tov�bb j�rt a kalandoz�k �tj�n. Airun Al Marem a seg�ts�g�vel alap�totta meg Daron szakad�r lovagrendj�t, s a Vaskezû �gy hat�rozott, �lete h�tralevõ r�sz�t az elj�vendõ �rny�kbirodalom �gy�nek szenteli.

Alidar

�szakkelet-Ynev h�rhedett, nehezen megk�zel�thetõ v�ros�llama - az Anublien-t�vid�k egyik sziget�nek d�sze. K�l�nlegess�g�t a Pyarron szerinti XI. sz�zad �ta k�zismert szolg�ltat�sa adja: rendel�sre minden elk�pzelhetõ ig�ny kiel�g�t�s�re alkalmas le�nyokat nevel. E le�nyok feles�gnek, szeretõnek, �gyasnak egyar�nt megv�s�rolhat�k, st�tusuk nem sokban k�l�nb�zik a rabszolg�k�t�l, �rt�k�k azonban l�nyegesen fel�lm�lja azok�t. Emiatt elsõsorban fõnemesek, tehetõs kalm�rok keresik fel Alidart, melynek gazdags�g�t, rendj�t a k�m�letlens�gig szigor�, k�v�l�ll�k sz�m�ra olykor �rthetetlen t�rv�nyek szab�lyozz�k.

Alidax �rnõje

A h�rhedett Sinil Dialaid a Pyarron szerinti 3584-ben, befoly�sos nemesi csal�d gyermekek�nt j�tt a vil�gra az Abasziszt�l keletre fekvõ Alidaxban. Anyja - aki maga is j�ratos volt a m�gikus tudom�nyokban - a sz�let�s�t k�vetõ �jk�z�pkor �lmot l�tott, mely felfedte elõtte az �jsz�l�tt hatalm�nak val�di nagys�g�t.

Sinil �lete elsõ tizenn�gy �v�t a v�ros�llam falai k�zt t�lt�tte, ahol m�r tudatra �bred�s�nek hajnal�n, a betûvet�s megismer�s�vel egyidõben megkezdte m�gikus tanulm�nyait. Anyja ut�bb Toronba vitette, ahol �j mesterekhez ker�lt. A cs�sz�rs�g h�rhedt boszork�nymesterei kiv�l� tan�tv�nyra akadtak szem�ly�ben. Az imm�r huszon�ves Sinilt anyja t�bbsz�r is hazarendelte, a l�ny azonban szembeszeg�lt akarat�val, �s Toronban maradt.

Az elk�vetkezõ esztendõkben t�bb tucat szeretõje volt, az Ikrek szekt�j�b�l �pp�gy, mint a fekete m�gia avatott ismerõi k�z�l. K�z�s csak egy volt mindannyiukban: hatalommal rendelkeztek. E hatalom pedig egyre gyarap�totta Sinil befoly�s�t mind Toronban, mind sz�lõhaz�j�ban, Alidaxban. Huszon�t �vesen m�r sz�zak lest�k minden k�v�ns�g�t; ezidõt�jt jutott tudom�s�ra Abdul al Sahred, a legend�s nekromanta s�rj�nak holl�te is. Az �vatlan boszork�nymester, ki egy m�moros �jszak�n megosztotta titk�t az alidaxi nõvel, k�t h�nappal k�sõbb, a s�r keres�s�re ind�tott k�ldet�s sor�n m�r csak �res kamr�kat tal�lt: Sinil birtok�ba ker�ltek a dzsad tud�s feljegyz�sei, az alidaxi boszork�ny az �leterõ tudom�ny�nak mester�v� v�lt. Visszat�rt Alidaxba, �s h�rom �vvel k�sõbb elfoglalta a v�ros�llam tr�nj�t. Az elõzõ Boszork�ny�rnõ k�l�n�s k�r�lm�nyek k�zt hal�lozott el, �m az okokat Sinil beavat�sa ut�n senki sem kereste m�r.

Az Œrnõ mindv�gig j� kapcsolatban maradt Shulur boszork�nymestereivel; ez r�szben Sigur b�r� szem�ly�nek volt k�sz�nhetõ - a toroni sz�let�sû f�rfit Sinil a v�ros�llam rabszolg�i k�z�l "emelte �t" v�nkosai k�z�, s ut�bb komoly feladatokkal b�zta meg.

Az Œrnõ �vtizedeken �t ir�ny�totta Alidaxot, s m�gi�val õrizte meg fiatals�g�t. �lete sok�ig mentes volt a kudarcokt�l - ez magyar�zhatja a gyûl�letet, mellyel Rosanna de Lamar ir�nt viseltetett, egy t�bbek szerint jelent�ktelen szerelmi �gy k�vetkezm�nyek�pp. A boszork�nyasszony m�gi�val cs�f�totta el a kalandoz�l�nyt; nem tudhatta, milyen kem�ny ellenfelet szerzett a majdani Kilencedik V�r�s Had�r szem�ly�ben.

Sinil Dialaid - egy a fekete lobog�k hordoz�i k�z�l - a Pyarron szerinti 3692-ben lelte hal�l�t egy m�gikus �sszecsap�sban Alyr Arkhon nekromant�val, a v�gyak v�rosak�nt ismert Alidar falai k�z�tt.

Alyr Arkhon

Ember any�t�l, sz�rkeelf ap�t�l sz�rmaz� f�lelf. Erionban l�tta meg a napvil�got ikertestv�r�vel, Tret Arkhonnal egy�tt a Pyarron szerinti 3610-ben. Apjuk, a Sirenar Sz�vets�g hercege k�t �vre r�, egy Calowynre indult exped�ci�val egy�tt eltûnt. Anyjuk, Alimare Viniel 3614-ben K'Harkad ikerhegye fel�, a Livinai Gy�lekezet �sszej�vetel�re indult, a K'Wyn Lioron �tkelve azonban Tharr szerzetesek fogs�g�ba esett, �s �ldozatk�nt v�gezte a H�romfejû olt�r�n - gyermekei �rv�n maradtak. Nõv�re, akire az ikreket b�zta, eg�szen 3619-ig t�prengett, azut�n Alyrt Doranba, Tretet Shadonba k�ldte tanulni. Tret, a fiatalabb fi� r�videsen a Sz�rkecsukly�sok nevû alvil�gi szervezet soraiba ker�lt, Alyr pedig a m�gikus tudom�nyok nov�ciusa lett. Hamar kitûnt �leselm�jûs�g�vel, s mesterei legnagyobb megd�bben�s�re a nekromanci�nak k�telezte el mag�t. Adeptusi beavat�s�ra 3644-ben ker�lt sor. Ezut�n �jabb k�t �vtizeden �t ki sem tette l�b�t a Szarvtoronyb�l: Abdul al Sahred munk�j�t, a Necrogr�fi�t tanulm�nyozta, s meg�rta elsõ k�nyv�t, mely a nekromancia �jszerû �rtelmez�s�vel tûnt ki. Mikor 3666-ban �ccse Erionba h�vta, v�gre felkerekedett. A tal�lkoz�s m�ly benyom�st tett r�, sz�v�be z�rta Tretet, s oldal�n j�rta a vil�got n�gy esztendõn �t. A Pyarron szerinti 3670-ben �ccse eltûnt, s k�t h�nap m�lt�n meg�rkezett hal�l�nak h�re. Alyr megkeseredett, s ettõl fogva maga is a hal�lt kereste; r�szt vett az 3671-72-es toroni hadj�ratban, de m�g sebet sem siker�lt kapnia. A k�vetkezõ �vben felkereste apja haz�j�t, Sirenart, majd, mivel ott sem tal�lta a hely�t, �tkelt a Riegoy-�b�l t�loldal�ra, s bej�rta a Shanice-hegys�get. Hogy itt pontosan mire bukkant, soha senkinek nem �rulta el - �letkedve visszat�rt, noha cinikusabb lett, mint valaha. Visszat�rt Doranba ahol hamarosan a Var�zsl�tan�cs tagjai k�z� v�lasztott�k. B�r a V�r�s Hadurak szolg�lat�ba szegõd�tt, megmaradt kalandoz�nak: 3676-ban csatlakozott az Amhe Ramun fegyvereinek elpuszt�t�s�ra indul� v�logatott t�rsas�ghoz.

A kudarcba f�lt k�ldet�s a tapasztalatokon t�l Airun al Marem bar�ts�g�val gazdag�totta. Csod�val hat�ros menek�l�se ut�n megt�rt Doranba, s csak k�t �vvel k�sõbb indult �tnak megint - ez�ttal tizenk�t �vet t�lt�tt t�vol, �s mikor hazat�rt, nagyobb erõknek parancsolt, mint b�rmikor azelõtt.

A Pyarron szerinti 3691-ben Gro-Ugonban bukkant fel, hogy Orwella k�vetõit kij�tszva megszerezze a fekete tõrt, amelynek seg�ts�g�vel �v�i a kitasz�tott �jb�li testet �lt�s�t rem�lt�k megakad�lyozni.

Amadeus Rabuchini am Abrado

A gorviki Abrado tartom�ny uralkod�csal�dj�nak sarja. A Pyarron szerinti 3663-ban sz�letett, de az akkori visz�lyok miatt nem ker�lhetett a hercegi tr�nra. 3682-ben, a Nagy-Gorviki tan�cs�l�s befejezt�vel, miut�n a kir�lys�g egyes�t�s�re ir�nyul� t�rekv�seket Akvilona tartom�ny fõpapja, Gecha Girini Ranashavik seg�ts�g�vel megakad�lyozt�k, elhat�rozta, hogy visszaszerzi jogos �r�ks�g�t, s egy kalandoz�kb�l verbuv�lt csapattal Warvik tartom�nyba ment, hogy Ranagol õsi szent�ly�ben mag�t�l az istentõl k�rjen t�mogat�st. A k�ldet�s kudarcba fulladt, a t�rsas�g tagjai az ilanori b�rd, Tier Nan Gorduin kiv�tel�vel elhullottak.

Amhe Ramun

Az amund, m�s n�ven az �si N�p n�gy isten�nek egyike, a k�k hold ura; az amund mitol�gi�ban a gonoszs�g megtestes�tõje, Themes, a napisten, �s Refis, a f�ldanya gyermeke. H�vei a Pyarron szerinti 3692-re v�rj�k al�sz�ll�s�t, mely n�zet�k szerint az amundok �jb�li felemelked�s�nek, vil�gon v�gigs�prõ bossz�hadj�rat�nak nyit�nya lesz.

Amnet on Keilor

A Pyarron szerinti 3618-ban sz�letett toroni fõnemes, a L�ncbar�tok elnevez�sû rabszolgakereskedõ testv�ris�g egyik fõ patr�nusa, a cs�sz�r �s a Boszork�nymesterek kegyeltje, �lete utols� �vtized�ben a Keleti Hadtest parancsnoka.

Csal�dja - mint a legt�bb Tharr-hitû nemesi fam�lia - a l�zad� kyr Hatalmasok egyik�ig vezeti vissza eredet�t, s mert kezdettõl birtokol egyet az �t�dkor szent erekly�i k�z�l, hellyel �s szavazattal rendelkezik a Birodalmi Gyûl�sben. Amnet - m�sodsz�l�tt l�v�n - sosem viselte a tan�csnokok v�r�s-fekete tal�rj�t: ifj�kor�ban katon�nak �llt, s csak kiv�teles alkalmakkor l�togatott haza. Sz�mos kisebb hadj�ratot vezetett Toron �szaki hat�rain t�lra, vez�ri h�rnev�t azonban nem ezek a porty�k, ink�bb az udvarhoz k�ld�tt aj�nd�kok �regb�tett�k. Besz�lik r�la, m�g �gy sem jutott volna magas posztra, ha anyj�t nem fûzik gyeng�d sz�lak Tharr befoly�sos fõpapjainak egyik�hez. E m�ig ismeretlen szem�ly egyengette Amnet �tj�t - rossz nyelvek szerint az�rt, mert maga nemzette a bõv�rû arisztokrata nõnek, aki mindv�gig a kez�ben tartotta.

Keilor gr�fja, a k�m�letlen szigor�r�l k�zismert f�rj, a rettegett �s megvetett "Gyermek�lõ" apa a Pyarron szerinti 3692-ben, Adron Kvartj�nak elsõ hav�ban esett el az Alidar falain�l v�vott �tk�zetben, ahol Calyd Karnelian, a Hetedkor egyik strat�giai l�ngelm�je, Abaszisz partmenti szigeteinek hercegkapit�nya volt az ellenfele.

Anuria

Az Anuri�nak nevezett fenns�k az Ygil-sivatag k�zep�n fekszik, gyakorlatilag megk�zel�thetetlen. Tengerszint feletti magass�ga mintegy m�sf�lezer l�b, majdhogynem f�ggõleges sziklafalak hat�rolj�k. A fenns�kon foly� �letrõl megb�zhat� forr�sokban m�g utal�sok sem tal�lhat�k, a legenda azonban azt tartja, hogy az Anvari�r�l �rkezett s�rk�nyok lesz�rmazottainak birodalma rejtõzik ott. T�bb kr�nik�s besz�molt arr�l, hogy a kyr h�bor� v�gsõ csat�iban Jahrn-On Kryelt s�rk�nylovasok l�gi�ja seg�tette gyõzelemre. E harcosokat a hagyom�ny anuriai s�rk�nylovasokk�nt emlegeti.

Anvaria

A vil�g m�sodik legnagyobb kontinense, amely Ynevvel �tellenben - egyes forr�sok szerint "messze napkeleten" - tal�lhat�. Ter�lete hozz�vetõleg huszon�tmilli� n�gyzetm�rf�ld. Kereskedelmet mind�ssze parti v�rosai folytatnak Ynevvel. Mindez ideig huszonhat ynevi exped�ci� indult a f�ldr�sz belsej�nek felkutat�s�ra, de egyetlenegy sem t�rt vissza.

A legend�k szerint Anvaria s�rk�nyok õshaz�ja - e l�nyek a t�rt�nelem elõtti idõkben a Calowynr�l sz�rmaz� kyrek leg�d�zabb ellens�gei voltak. Az Enrawelli Tud�st�r szerint huszonhat �vezreddel ezelõtt a kyrek puszt�t� h�bor�t v�vtak Anvaria lak�ival, �m a teljes pusztul�st megakad�lyozand�, v�g�l b�k�t k�t�ttek, amelyben kimondt�k, hogy egyik n�p fiai sem l�phetnek soha a m�sik f�ldr�szre. Egyes legend�k arr�l is besz�molnak, hogy az Anuriai-fenns�kon �lõ, �gynevezett s�rk�nylovasok voltak�ppen Anvaria õslak�inak lesz�rmazottai, akik a kyrekkel egy idõben �rkeztek Ynevre, ezeket az �ll�t�sokat azonban sem bizony�tani, sem c�folni nem siker�lt.

Aranyk�r lovagrend

Elorand lovag �ltal, Pyarron �p�t�sekor alap�tott rend. V�distene Krad, tagjait gyakorta Krad-lovagoknak is nevezik. Sz�khely�k a v�ros pusztul�s�ig Pyarronban volt - s b�r a D�lvid�k lovagjainak sz�ne-vir�ga egy�tt pusztult az �gi Templommal, Kr�n prib�kjei meg�zlelhett�k m�r az �j, ifj� nemzed�k vas�t. M�sodik legjelentõsebb rendh�zuk Erigowban tal�lhat�. Ismertetõ jegy�k a feh�r pal�ston t�nd�klõ aranysz�n k�r.

Arel

A pyarroni panteon fõisten�nek forr�v�rû, csapod�rnak tartott p�rja, a Harc �s Term�szet istennõje. A vakmerõs�g, esztelen b�tors�g meggyõzõd�se szerint a legfõbb er�ny. Hat�rtalan felelõtlens�ge volt egyik oka annak, hogy b�r hatalom dolg�ban fel�lm�lja f�rj�t - Orwella utols� l�zad�s�t is õ f�kezte meg -, m�gsem õt v�lasztott�k az istencsal�d fej�v�. Kedveli az egyedi hõstetteket, k�l�n�sen azokat, amelyeket puszta virtusb�l, az õ kedv��rt hajtanak v�gre. Papjai �ltal�ban kalandoz�k, Ynev legnagyobb sz�lh�mosai, de esztelen v�llalkoz�saikr�l, �ngyilkos hõstetteikrõl �pp�gy ismertek. Arel szent �llata a s�lyom, elpuszt�t�sa a legnagyobb v�teknek sz�m�t a szem�ben. Szent�lyei a kontinens erdeiben, mag�nyosan �llnak, csak f�b�l, vagy m�s n�v�nyi anyagb�l �p�lnek. Kultusza elsõsorban az �szaki Sz�vets�g �llamaiban, illetve a d�lvid�ki Yllinorban terjedt el.

Arguren

Legend�s v�ros�llam a Quiron-tenger medenc�j�nek d�lkeleti r�sz�n; besz�lõ neve a k�z�s nyelven Ez�str�vet jelent. A hagyom�ny szerint nagym�lt�, k�l�n�s n�p mened�ke volt a Hatodkor zûrzavar�t k�vetõ felvir�gz�s idej�n, gazdags�g�t �s hatalm�t õsi (tal�n m�g a kyrek elõtti idõkbõl sz�rmaz�) titkoknak k�sz�nhette. Urait bizonyos forr�sok alakv�lt� zaudereknek, m�sok õr�lt m�gusoknak, megint m�sok anur szakad�roknak v�lik - t�ny mindenesetre, hogy a tizenharmadik Z�szl�h�bor� idej�n (P.sz. 3616) egy toroni haj�raj megk�zel�tette, �s tûzk�põkkel elpuszt�totta. A shuluri Birodalmi Lev�lt�rban, mely a Hetedkor hajnala �ta minden valamireval� hadijelent�st megõriz, csak a t�mad�snak tal�lni nyom�t, partrasz�ll�sra (bizony�ra j� okkal) sem ekkor, sem k�sõbb nem ker�lt sor.

Arguren romjainak hely�t mostans�g m�r csak a beavatottak, az �szaki �s a cs�sz�ri k�mszolg�lat tisztjei - s persze egyes kalandoz�k ismerik.

Armador Dogan an Godora

A hajdanvolt Godorai birodalom gr�fja, Ranagol elt�k�lt h�ve. A kardforgat�son k�v�l a s�t�t tudom�nyok gyakorl�s�ban is jeleskedett. A Pyarron szerinti 1675-ben bek�vetkezett hal�l�t �r�k vet�lyt�rsa, Raginal gramen (birodalmi õrgr�f) �rul�s�nak tulajdon�tj�k. A hagyom�ny szerint sz�rnyû esk�v�ssel fogadta: visszat�r.

Aquirok

Nem emberszerû õsfajok; tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�zt ker�ltek Ynevre az idõk hajnal�n. Valaha a napvil�gon �ltek, az �idõk h�bor�i azonban a f�ld vagy a v�z al� k�nyszer�tett�k õket, ahol korcs civiliz�ci�ik a mai napig l�teznek. Aquir a s�t�t m�gia legtiszt�bb nyelvezete; olyannyira �titat�dott a fekete m�gia hatalm�val, hogy minden egyes vigy�zatlanul kiejtett sz� hal�lt, vagy m�g rosszabbat jelent a pr�b�lkoz�k sz�m�ra. Shackallor, a Kr�ni Tizenh�rmak leghatalmasabbika S�t�t tudom�ny c�mû munk�j�t aquirul �rta, s csak ut�bb �ltette �t emberi nyelvre. Az aquir elsõsorban �rott form�ban ismert, kiejt�s�vel ma m�r csak egyes kr�ni var�zsl�iskol�k, nekromanci�val foglalkoz� m�gusok, s persze maguk az aquirok vannak tiszt�ban.

B

Birak Gal Gashad

A Hetedkor legh�resebb gro-ugoni vez�re; alakja k�r� m�r �let�ben legend�k sz�võdtek. Az ork �r�sbelis�g hi�nyoss�gai miatt neh�z - ha ugyan nem lehetetlen - sz�let�s�nek pontos d�tum�t meghat�rozni, �m szinte bizonyos, hogy a nagy esem�ny a Pyarron szerinti 3500-as �vek elej�n t�rt�nt: Gashad tetteirõl a III. �vezred derek�n m�r rendszeresen megeml�keznek az �szaki kr�nik�k.

Azt tartj�k r�la, az orkok �ltal ismert vil�g eg�sz�t bej�rta - erre vall, hogy sz�mos nyelvet besz�lt, s hogy �zl�se, st�lusa is pall�roz�dott valamelyest. Toron oldal�n vett r�szt a tizenkettedik �s tizenharmadik Z�szl�h�bor�ban; Calyd Karnelian apj�hoz, Abaszisz partmenti szigeteinek akkori hercegkapit�ny�hoz a fegyverbar�ts�g erõs k�tel�ke fûzte.

Sz�z�tven �vesen, b�lcsen �s viharverten, �lõ legendak�nt t�rt meg fajt�rsai k�z� Gro-Ugon gyepûire. P�rviadalban legyõzte a L�t�k t�rzs�nek fõn�k�t, s �tvette az uralmat az orkok �ltal Ag'Garachnak (Nagy Lapos) nevezett s�ks�gon. A nemzets�gek 3624-es h�bor�j�ban megint diadalmaskodott, �m siker�vel sz�mos ellens�get szerzett m�s t�rzsek, valamint a Kard Testv�ris�g soraiban. 3640 tel�n h�re kelt, hogy b�rgyilkosok v�geztek vele - a sz�besz�dek h�tter�ben term�szetesen õ maga �llt. A L�t�kat ettõl fogva hivatalosan elsõsz�l�ttje, Damer vezette, akit sz�mos k�l�n�s fort�lyra - �gy a betûvet�sre is - kitan�tott.

Tudom�sul vette, hogy n�pe rabszolg�kat tart, b�r a szolg�k le�l�s�t �s k�nz�s�t nem engedte - az okos �n�rdek m�st dikt�lt neki. �ld�s�t adta a Kacag�kkal k�t�tt form�lis sz�vets�gre, �m k�m�letlen�l torolt meg minden, a L�t�k �letter�nek megnyirb�l�s�ra ir�nyul� k�s�rletet. Sz�mos asszonyt emelt maga mell�, akiktõl az idõk sor�n - �vatos becsl�sek szerint - k�t-h�romsz�z gyermeke sz�letett.

A titokzatos Bid'Barugh (Ac�lkar� Szellem-Atya) tudata fejleszt�s�ben tal�lta meg az igazi fel�d�l�st. B�r megjelen�se nem sokban k�l�nb�z�tt a t�bbiek�tõl, tiszteletet parancsol� szem�lyis�g�vel elsõ l�t�sra kir�tt k�z�l�k, s primit�v nyelvezet�ket sem minden mal�cia n�lk�l haszn�lta. Elm�j�nek hatalma idõs kor�ra - mire szedett-vetett hadai egys�ges, �tõk�pes seregg� lettek - egy kalandoz�nak is dicsõs�g�re v�lt volna.

K�l�nleges k�pess�geit �s rendk�v�li intelligenci�j�t felhaszn�lva r�vid idõn bel�l olyan �llamot hozott l�tre, mely, ha fõv�rosa nem is volt - sõt, ter�letileg sem lehetett behat�rolni, hisz a t�rzsek �lland� vonul�sban, mozg�sban voltak -, szervezetts�g dolg�ban az �szaki birodalmakkal vetekedett. Gashad mesterien egyens�lyozott Toron �s a Sz�vets�g k�z�tt a tizennegyedik Z�szl�h�bor� sor�n: zs�km�nyszerzõ hadj�ratot ind�tott d�lnyugatnak, az erõss�gek, a seregek �tj�b�l azonban rendre kit�rt. Mondj�k, tan�ccsal l�tta el a kilencedik visszaszerz�s�re k�ld�tt kalandoz�kat, s hogy �gyn�kei sz�mos inform�ci�t v�ltottak csengõ aranyakra Doranban - igaz vagy sem, t�n csak õ maga tudja. K�ts�gbevonhatatlan t�ny, hogy a Sz�vets�g vinali gyõzelm�nek h�re m�r a hazavezetõ �ton �rte, s hogy csapataival m�r-m�r csod�s m�don t�rt ki a d�lnek z�dul� ilanori lovass�g �tj�b�l; mikor Gro-Ugon gyepûin harcba sz�llt a V�riv�k megritkult sereg�vel, gyõzelme egy pillanatra sem lehetett k�ts�ges.

A belh�bor� - ak�r az emberek� - persze nem fejezõd�tt be egyk�nnyen. A Kard Testv�ris�ge �ltal felt�zelt Irt�ztat�k �s Irgalmatlanok, no meg a V�riv�k h�rmond�i kem�ny ellenf�lnek bizonyultak. Gashad, hogy f�l�ny�ket kiegyenl�tse, maga mell� �ll�totta �s felfegyverezte a Holdim�d�kat - e kis l�p�s d�ntõ fordulatot hozott a k�zdelem menet�ben. 3702-ben az Ac�lkar� Szellem-Atya csapatai elfoglalt�k Reagot, fel�gett�k a Kard Testv�ris�g�nek Fekete Erõdj�t, s k�m�letlen�l lesz�moltak a Weeb'Bhaeru-Shadagg'Ghaukar (a Bhaer-Shadaggnak Tetszõ Nagy Liga) ellens�geivel. Gashad itt �llta ki utols� pr�b�j�t: �gy hat�rozott, nem telepszik Gro-Ugon tr�nj�ra. A posztot - s a vele j�r� terhek legjav�t - m�sodsz�l�ttj�nek, Badridnak engedte �t, majd k�s�ret�vel a fõv�roshoz k�zeli Arush-Mug�ba vonult vissza.

Itt kerest�k fel ut�bb (P.sz. 3711-ben) a Tier Nan Gorduin nyom�t kutat� kalandoz�k. Gashad, aki k�mei r�v�n m�r tudott r�la, hogy a h�rneves b�rd az �szaknyugati b�ny�k egyik�ben raboskodik, menlevelet, harcosokat �s szekereket bocs�tott az emberek rendelkez�s�re, de nem fogadta el aranyaikat - e gesztus egy h�rom �vsz�zadot �t�lelõ p�lyafut�s m�lt� z�r�akkordja volt. Alyr Arkhon �s t�rsai kiszabad�tott�k Gorduint, s noha megtartaniuk nem siker�lt (a b�rd ekkor m�r az �lmok �r�nek befoly�sa alatt �llt) n�h�ny nappal k�sõbb, L�t� harcosok d�szk�s�rete mellett b�ntatlanul hagyt�k el Gro-Ugont.

Gashad teste a Pyarron szerinti 3715 �ta kõs�rban pihen a Zeeb foly� torkolata k�zel�ben, ahol valaha megsz�letett. Szarkof�gj�ra ismeretlen kezek v�st�k a k�z�s nyelvû feliratot: H�S - �S MAJDNEM EMBER.

Birodalmi Eml�kezet

Kr�n t�rt�nelm�t �sszefoglal� mû, amelyet egy ismeretlen szerzetesrend tagjai �rtak majd h�rom �vsz�zad alatt. Elsõ p�ld�ny�t Igrain Reval hozta mag�val kr�ni fogs�g�b�l.

Beriquel

Ynev m�sodik legnagyobb kiterjed�sû szigete, mely a legõsibb forr�sokban B�rogk�nt (Hom�lyf�lde) szerepel - innen sz�rmazik a t�rp�k, a keleti barb�rok �s a tarranok n�pe. A Pyarron szerinti II. �vezred derek�n n�h�ny telepesekkel zs�folt haj� indult �tnak Ynevrõl, s Beriquel partjain csakhamar kol�ni�k l�tes�ltek. N�h�ny �vtizeden �t �l�nk volt a kereskedelem, a harmadik ezredfordul� elej�n azonban minden kapcsolat megszakadt a vakmerõkkel. Az�ta is rejt�ly, milyen sors jutott oszt�lyr�sz�k�l.

Boszork�nyerõd

A toroni fõv�ros, Shulur �bl�vel szemk�zt emelkedõ sziget, a kop�r Daumyr egyetlen �p�tm�nye. Irdatlan kõ csonkag�la; sok sz�z �llel magaslik a tenger szintje, a s�rk�nyfogakk�nt meredezõ z�tonyok f�l�. Mondj�k, maguk a l�zad� kyr Hatalmasok, az Ûbirodalom buk�s�nak okoz�i emelt�k, s s�t�tj�be rejtõztek az�ta elt�vozott isteneik haragja elõl. Manaps�g a Boszork�nymesterek, Toron legrettegettebb fekete m�gusai lakj�k - haland� l�ny akaratuk ellen�re sosem l�phet falai k�z�, a hagyom�ny szerint a mindenkori cs�sz�rnak is csak egyszer (a tr�nral�p�s napj�t k�vetõ �jjelen) adatik meg, hogy gazd�ival szem�lyesen tal�lkozz�k.

Saj�t kik�tõje, l�that� bej�rata nincs. A n�phit terjedelmes alag�trendszert sejt a Boszork�nyerõd alapzat�ul szolg�l� sziklat�mb m�ly�n, melynek v�zalatti kapuit m�gikus �s mechanikus csapd�k, gyilkos kedvû õsi fajzatok vigy�zz�k.

C

Calyd Karnelian

Abaszisz partmenti szigeteinek sz�l�tte, Antoh-hitû hercegkapit�nyi csal�d sarja; a Pyarron szerinti 3645. esztendõben j�tt a vil�gra. Legend�san hossz� �letet �lt: a Tier Nan Gorduin nyom�t kutat� yllinori embervad�sz, Tristana m�g a P.sz. 3700-as �vek elej�n is sz�t v�lthatott vele.

Karnelian p�lyafut�s�t apj�nak sz�mos v�tke, Toron melletti ki�ll�sa hat�rozta meg. A Quiron-tenger �szaki partj�n gyûl�lt, megvetett volt csal�dja neve, a terjengõ mendemond�k m�r a kereskedelmi kapcsolatokban is fennakad�st okoztak. Calyd viszonylag fiatalon, az Ifinben sz�kelõ nagykir�ly �s a toroni Boszork�nymesterek akarata ellen�re ker�lt tiszts�g�be - besz�lik, a sikerben r�sze volt az akkor m�g ifj� ilanori dalnoknak is -, s ettõl fogva mindent elk�vetett, hogy fam�li�ja becs�let�n esett csorb�t kik�sz�r�lje. A sors ism�t �sszehozta Tier Nan Gorduinnal; kettej�k ismerets�ge a tizennegyedik Z�szl�h�bor� idej�n m�ly�lt igaz bar�ts�gga, mikor Gorduin - noha a Sz�vets�tõl erre k�l�n utas�t�st nem kapott - kimenek�tette Alidarb�l a hercegkapit�ny j�vendõbelij�t, a fejedelmi p�rnak nevelt Salin�t.

Karnelian megerõs�dve ker�lt ki az �veken �t h�z�d� fegyveres konfliktusb�l, s b�r �gy d�nt�tt, meghagyja Abaszisz tr�nj�n a legyõz�tt nagykir�lyt, szigetbirtok�t ettõl fogva igazi szuver�n m�dj�n korm�nyozta. Azt tartott�k r�la, nem csup�n a Sz�vets�g koron�s fõi �s a dorani m�gusok bizalm�t �lvezi, de birtok�ban van az abbit-ac�l elõ�ll�t�s�nak m�dszere is. T�ny, hogy a hercegkapit�ny falanxai nagy mennyis�gben haszn�lt�k e kiv�telesen kem�ny f�met, s hogy a nagykir�ly �vtizedeken �t aranyak t�zezreit k�ldette Karnelian kincst�r�ba - a k�zhiedelem szerint az�rt, hogy az Ifinbõl kisziv�rgott titok legal�bb a t�g �rtelemben vett "csal�dban" - a d�li parton - maradjon. (l�sd m�g: Szigetbirtok)

Calowyn

A kyrek õshaz�ja; egyes forr�sokban V�r�s Kontinensk�nt szerepel. Noha szinte felm�rhetetlen t�vols�g v�lasztja el Ynevtõl, idõrõl idõre felbukkannak n�lunk onn�t �rkezett utaz�k, s nem egy kalandoz� vallja, hogy maga is megfordult arrafel�.

Crewoini Õst�r

A D�li Kolostorokban �lõ szerzetesek �ltal �rott t�rt�nelmi �sszefoglal�s, amely a ben�pes�l�s �vsz�zadait�l fogva eg�sz D�l-Ynev fejlõd�s�t nyomon k�veti.

Csat�k Palot�ja

A hajdanvolt kyr fõv�ros, Enrawell egyik nevezetess�ge; hatalmas palota, mely a birodalom - t�bbnyire gyõztes - h�bor�inak �ll�tott m�lt� eml�ket. Minden term�t egy-egy sz�npomp�s csatak�p d�sz�tette.

D

Darton

A pyarroni panteonban a halottak istene, a t�lvil�g õrzõje, a tr�famester, Krad �s Arel gyermeke. S�lyos p�nc�lt visel, roppant pallos a fegyvere. Noha alapj�ban j�indulat�, kedvvel tr�f�l meg haland�kat, s e tr�f�k olykor igen komoly k�vetkezm�nyekkel j�rnak. Airun Al Marem, a pr�f�ta fell�p�se �ta n�pszerûs�ge �rezhetõen n�vekedett a kontinens lak�inak k�r�ben.

Davalon

A Dwyll Uni� fõv�rosa, mely - a Ranil-hitû dwoonok makacss�g�nak diadalak�nt - a toroni hat�r�l alig �tnapi j�r�f�ldre, az �szaki Sz�vets�gre m�rendõ fõ csap�s ir�ny�ban fekszik. F�lsz�z ostromot �llt ki a Hetedkor hajnala �ta; az ellens�gnek - orkoknak, nom�doknak, kyr sz�rmaz�koknak, ediomadi Korcsoknak - egyetlenegyszer sem siker�lt megszerezni�k. Buk�sa a hagyom�ny szerint az ifj� civiliz�ci�k veres�g�nek elõh�rn�ke lesz, b�r a J�slat ismerõi v�ltig �ll�tj�k: az õsi irom�nyban utal�st sem tal�lni a v�rosra �s v�gzet�re.

Davalon a Pyarron szerinti 3692. esztendõben k�zel sz�zezer lakos� erõss�g, melynek b�sty�i, palisz�djai �s kapui az egykor itt k�zd�tt hõs�k nev�t viselik. Falai k�zt, falai k�zel�ben �lni k�l�n�s megtiszteltet�snek sz�m�t a szenved�s edzette dwoonok k�zt, akiknek lobog�j�t ember�ltõk hossz� sora �ta a Davalon c�mer�bõl vett jelmondat - "Az �ldozat l�szen diadalmunk" - �k�ti.

D�li Kolostorok

A D�li Gyûrûhegys�gben megb�v� kolostorrendszert D�l-Ynev õslak�i emelt�k az �rott t�rt�nelem elõtti idõkben. A szerzetesek az�ta is dacolnak a nagyvil�gban zajl� esem�nyek sodr�val, mintegy k�v�l�ll�kk�nt szeml�lik �llamok, n�pek, olykor egy�nek sors�t.

Doran

Az Arowin-hegy legend�s v�ros�llama; a Pyarron elõtti 1214-ben alap�totta h�rom m�gus, Vinidius Artemora, Quirin Dan Jeir �s Eloriol Calendil. C�ljuk vil�gszerte egyed�l�ll� var�zsl�k�zpont l�trehoz�sa volt. Mindh�rman a m�gia egy-egy alapform�j�t vitt�k t�k�lyre, eleinte e h�rom form�t - a s�k- �s t�rm�gi�t, az idõm�gi�t �s a megid�z�s tanait - oktatt�k az akkor m�g kicsiny telep�l�sen. A tan�tv�nyok t�bor�nak sz�lesed�s�vel Doran elõbb v�rosk�v�, majd nagyv�ross� n�vekedett. Pyarron elõtt 462-ben a dorani var�zsl�tan�cs �gy d�nt�tt, hogy a v�rost k�tfel� osztja. L�trehozt�k �s elk�l�n�tett�k a belsõv�rost, mely a m�gusiskol�k k�zpontjait, a mesterek, tan�t�k �s tan�tv�nyok lakhely�t foglalta mag�ba. A k�lsõv�rosba szorult a polg�rs�g, s itt emelt fellegv�rat a Vigy�z�k rendje is. E rend a dorani var�zsl�tan�cs fanatikus harcos-lovagokat t�m�r�tõ csoportja, feladata a m�gusok politik�j�nak t�mogat�sa vil�gi eszk�z�kkel.

A Pyarron szerinti 348-ban fel�p�tett�k a Szarvtornyot, s ezzel hivatalosan is befogadt�k a nekromanci�t Doran falai k�z�. A sz�zadok sor�n a var�zsl�v�ros befoly�sa folyv�st n�vekedett, v�g�l �szak-Ynev egyik meghat�roz� t�nyezõj�v� v�lt. 1457-ben csatlakozott az �szaki Sz�vets�ghez, ily m�don hangs�lyozta szemben�ll�s�t Toronnal �s a kyr hagyom�nyok erõszakos fel�leszt�s�vel. A Pyarron szerinti XX. �vezred v�g�re nem akadt �szak-Ynevnek olyan orsz�ga vagy v�ros�llama, amely teljesen f�ggetlennek mondhatta mag�t Doran m�gusait�l.

Doran Belsõv�rosa lassank�nt teljesen elz�rk�zott a k�lvil�gt�l, s m�ra �lland� lak�in k�v�l senkinek nem lehet marad�sa falai k�zt. A var�zsl��llam urai mind titokzatosabbakk� v�ltak, �jabb kil�t�ket is hom�ly fedi.

Doardon-hegys�g

�szak-Ynev legmagasabb hegys�ge; b�rcei k�z�tt a Titkos Szekta kolostorai rejtõznek. A hozz�juk vezetõ �t m�g a beavatottak sz�m�ra is kem�ny pr�bat�telt jelent.

Dorcha

Tiadlan h�rmas korm�nyz�si rendj�ben a had�ri feladatokat ell�t� m�lt�s�g. A kir�lys�g vil�gi, politikai, gazdas�gi ir�ny�t�ja a kir�ly, a szakr�lis �s tudom�nyos vezetõ a Duin, m�g a k�l- �s belbiztons�g�rt a Dorcha felelõs. A kir�ly hal�la (interregnum) eset�n azonban a Dorcha tiszts�g�nek megerõs�t�se a nemesi (b�r�i) tan�csra v�r, ennek hi�ny�ban a Dorcha nem cselekedhet bel�t�sa szerint.

Dorcha trad�cion�lisan csak nõ lehet; Tiadlan minden harcos�nak, harc- �s kardmûv�sz�nek kiz�r�lagos ura �s parancsol�ja, �m az egyszerû hûb�ri k�tel�kn�l sokkal erõsebb, m�r-m�r vall�sosnak mondhat� rajong�s k�ti hozz� alattval�it. A Dorcha c�m �r�k�lhetõ, �m a beiktat�shoz sz�ks�ges a kir�ly, a Duin, valamint a dorchai int�zm�ny harminch�t harc- �s tizenkilenc kardmûv�sz iskol�j�nak hozz�j�rul�sa.

Dzsadok

A Taba el Ibara sivatagban, �s annak k�rny�k�n tany�z� n�pcsoportok gyûjtõneve. A dzsadok minden val�sz�nûs�g szerint a dzsennek lesz�rmazottai: olajbarna bõrû, g�nd�r, s�t�t haj�, s�t�t szemû emberek. Ibara k�rny�ki em�rs�geiken k�v�l tekint�lyes sz�mban �lnek a Nament sivatagban, illetve Erionban, ahol saj�t v�rosr�szt hoztak l�tre. Elsõsorban kereskedõk, de jeleskednek az �llatteny�szt�sben, mesemond�sban, sõt, a hadakoz�sban is. Ynev lak�i sz�mtalan illatszert �s afrodizi�kumot k�sz�nhetnek nekik.

Az al�bbiakban a fontosabb dzsad szavak �s kifejez�sek magyar�zat�t adjuk k�zre, kieg�sz�tve az ibarai t�rt�nelem egy-egy jelentõs alakj�ra vonatkoz� tudnival�kkal.

Dzsennek

Az õsi n�pek sor�ba tartoz�, emberszab�s� faj; az �rott t�rt�nelem hajnal�n hosszadalmas h�bor�t v�vott az amundokkal �s az elfekkel azon ter�letek birtokl�s��rt, ahol a Hetedkorban a Taba el Ibara homokja hull�mzik. A dzsennektõl sz�rmaztatj�k magukat a dzsadok, akik k�r�ben ny�lt titoknak sz�m�t, hogy az õsi, emberszerû fajzatok n�h�ny nemzets�ge ma is a sivatagi v�rosokban �l, mi t�bb, magas poz�ci�kat bet�ltve ir�ny�tja is a helyi gazdas�got �s politik�t.

El�tkozott Vid�k

A Tinolok �vezte medence, a Kyria gy�ngyszem�nek sz�m�t� Rualan a Pyarron elõtti IV. �vezredben kapta az El�tkozott Vid�k nevet.

Az itt �lõk mindig is s�rtve �rezt�k magukat, ami�rt a cs�sz�ri sz�khely Enrawellbe ker�lt. A k�t tartom�ny ellent�t�bõl a sz�zadok m�lt�val vad gyûl�ls�g lett - nem csoda, hogy Rualan kit�rõ �r�mmel fogadta a cs�sz�ri v�rbõl val� Reigh-En Zerdalt, mikor az a Pyarron elõtti 3631-ben e vid�ket v�lasztotta lakhely��l. Zerdal az akkori uralkod� testv�r�ccse volt, gyenge idegzetû, kisz�m�thatatlan k�ly�k, aki kora gyereks�ge �ta gyûl�lte b�tyj�t; v�ltig �ll�totta, hogy az udvar t�ved�s �ldozata: voltak�pp õ az elsõsz�l�tt, az a m�sik csak bitorolja a tr�nt. "Tragikus" sorsa rokonszenvet �bresztett a rualaniakban, �gy amikor a herceg - ki tudja, mik�nt - megid�zte Orwell�t, az esem�ny titokban maradt. A Kitasz�tott elsõ megjelen�s�t k�vette a m�sodik, a harmadik, �s a t�bbi. Idõvel a Gra-Tinolon fel�p�tett�k az istennõ fõszent�ly�t, s az esztendõk sor�n az ormokon gombam�d szaporodtak Orwella templomai.

A herceg tan�csad�i meg�g�rt�k, hogy let�rik az anyrok �s a m�gusok hatalm�t, s õt �ltetik a cs�sz�ri tr�nra, amennyiben k�sz Orwell�t a birodalom fõisten�v� nyilv�n�tani. Sorra v�geztek a tartom�ny fõpapjaival; Rualan felett ettõl kezdve voltak�pp a Rettenet Asszonya uralkodott, Reigh-En Zerdal sz�nalmas b�b volt csup�n. Hogy pontosan mikor �lt�k meg a lelk�t an�lk�l, hogy test�ben k�rt tettek volna, nem tudja senki, de �tven-egyn�h�ny �v m�lt�n, midõn bejelentett�k a tartom�ny kiv�l�s�t a birodalomb�l, test�t sem tartott�k sz�ks�gesnek t�bb�: mint mondj�k, a hegyek egy feneketlen barlangja nyelte el. Ekkorra a Tinolok m�he m�r t�bb sz�zezer orkot �s goblint rejtett - ezeket a kreat�r�kat Orwella, az embernem meggyal�z�s�ra, torznak �s elvetem�ltnek teremtette.

A kiki�ltott f�ggetlens�get a cs�sz�r nem ismerte el, l�gi�i h�rom h�nap m�lt�n megindultak Rualan fel�. A Rettenet Asszony�nak fõpapnõje kiengedte felfegyverzett l�nyeit a hegyek gyomr�b�l; d�h�ket a vid�k lakoss�ga ny�gte. A nyugatr�l bevonul� harcosok elborzadva szeml�lt�k a pusztul�st, majd kitelt az õ idej�k is: a Gra-Tinol �rny�k�ban megsemmis�tõ veres�get szenvedtek.

A visszav�g�s nem k�sett sok�: egy t�rkapun �t a helysz�nre �rkezett a Hatalmasok Tan�cs�nak nyolc tagja, s �r�k alatt megtizedelte az orkok �s goblinok sereg�t. Az �ld�kl�snek Orwella �s papnõi vetettek v�get: a Hatalmasok elvesztett�k a halhatatlannal v�vott var�zsp�rbajt, �s maguk is odavesztek.

A k�vetkezõ hat �vben nem volt tan�csos a tartom�ny ter�let�re mer�szkedni, mert - a temetetlen holtak bossz�ja gyan�nt - kegyetlen j�rv�nyok d�lt�k a v�lgyet, elpuszt�tva mindazokat, akiket az orkok �s a kyrek �sszecsap�sa megk�m�lt.

A Kitasz�tott papnõivel �lõhalottakk� v�ltoztattatta kiv�rzett sz�rnyetegeit, �gy rontott ism�t a birodalomra. Ek�zben a hegyek m�ly�n megint orkok, goblinok �s m�s elfajzott teremtm�nyek sz�lettek a semmibõl.

Az ezt k�vetõ sz�zad csat�inak kimenetele v�ltakoz� volt. A Hatalmasok m�g k�tszer semmis�tettek meg majd' minden �lõt �s �lettelent, v�g�l a Pyarron elõtti 3502-ben reped�sek t�madtak az asztr�ls�k �s az elsõdleges anyagi s�k hat�r�n. A hat�s eleinte csak szokatlanul heves viharokban mutatkozott meg, a folytat�s azonban ann�l r�misztõbbnek bizonyult.

Az idõk folyam�n a vid�k gonoszs�ggal itat�dott �t. K�l�n�s dzsungel nõtte be a szikl�ig lecsupasz�tott tartom�nyt, mely t�bbsz�r jel�t adta rosszindulat�nak: egy alkalommal mindenest�l elnyelte a harcol� feleket. Ezen a helyen k�sõbb �ri�si mocs�r keletkezett, �r�k mement�j�ul a Tini-Tinoli csat�nak. Ekkor, val�sz�nûleg Orwella k�zbel�p�s�re, az erdõ felhagyott �n�ll� tev�kenys�g�vel, s t�bb �lõl�nyt nem ragadott el.

A h�bor� kimenetel�t v�g�l az d�nt�tte el, hogy Toron tartom�ny urai is a Kitasz�tott oldal�ra �lltak. A hadsz�nt�r �ttol�dott a lassan n�ptelenedõ Keilor �s Freiglund tartom�nyokba, s mind k�zelebb ker�lt Ernawellhez.

Az El�tkozott Vid�k a majd' f�lezer �vig h�z�d� h�bor� sor�n mindv�gig a Rettenet Asszony�nak sz�khelye volt. �tk�zetre �jfent m�r csak a Pyarron elõtti 3012-ben ker�lt sor vadonj�ban - az anuriai s�rk�nylovasok �s a megmaradt Puszt�t�k Jahrn-On Kryel vezet�s�vel ekkor morzsolt�k fel az istennõ hadsereg�t. A megmaradt Hatalmasok a zûrzavart kihaszn�lva a fõszent�lybe hatoltak, v�geztek a Kitasz�tott papnõivel, �s Orwell�ra t�madtak. Felid�zt�k az �st�zet, ezt a mindent elem�sztõ erõt, amelynek azonban k�ptelenek voltak parancsolni. Az �stûz kis h�j�n meg�lte a Rettenet Asszony�t - annyira meggyeng�tette, hogy k�nytelen volt �vezredekre egy t�voli s�kra menek�lni -, de a Hatalmasok k�z�l is sokakat a neml�tbe tasz�tott.

Az El�tkozott Vid�k az�ta a borzalom, a megnevezhetetlen gonoszs�g, az �lõhalottak f�ldje. A romok k�z�tt k�s�rtetek �s lid�rcek bolyonganak, egyetlen �lõl�ny sem maradhat meg az �tkos dzsungelben, mely �jszak�nk�nt r�meket �lmodik, k�klõ idõviharokban �jra �s �jra j�tsza a r�gm�lt csat�it.

E

Eldir

Mogorva Chei legend�s kardja. K�z�s nyelven �szak L�ngjak�nt emlegetik; az elnevez�s a kardmarkolat gombj�ba kov�csolt, �k�lnyi op�lra utal.

Eleven f�m

Ynev legk�l�n�sebb �letform�ja, melyrõl a b�lcsek sem tudnak eleget. Kem�nys�ge, �tv�zhetõs�ge t�ltesz m�g az abbiton is, �rt�ke is fel�lm�lja az�t. Az �lõ f�m megmunk�l�s�nak tudom�nya csup�n n�h�ny beavatott tarini kov�csmester sz�m�ra hozz�f�rhetõ, mert a f�mnek akarata van, �gy csak azz� form�lhatj�k, amibe beleegyezik.

Besz�lni k�ptelen ugyan, �m gondolatait, �rz�seit, akar�t�t ment�lis energi�i seg�ts�g�vel hozza m�sok tudom�s�ra; mint mondj�k, makacss�ga fel�lm�lja m�g a h�res abasziszi �szv�rek�t is. Eleven f�mbõl kov�csolt eszk�zt birtokolni olyan, mint hûs�ges t�rssal k�borolni, �m cs�ful j�rnak mindazok, akik a f�m akarata �s szimp�ti�ja ellen�ben pr�b�lj�k haszn�lni fegyver�ket. Ki nem v�dett csap�sok, f�lrecs�sz� t�mad�sok, h�vely�be szorul� kard... �s ezek csak a figyelmeztetõ jelek.

Az eleven f�m csup�n Tarin r�ghegys�geiben, Doardon b�rceinek sziklakatlanjaiban �s a Yian-Yiel hegys�g m�ly barlangjaiban "�l" meg, �m pontos lelõhelyeinek titka nem ismert.

Elfendel

A d�li elfek birodalma; lak�i Kr�n fenyeget�se elõl menek�ltek Tysson Larb�l a Lasmosi-f�lszigetre.

El Hamed

A h�rom nagy dzsad em�rs�g k�z�l a leg�szakibb. Igazi felvir�gz�sa a B�lcsk�nt tisztelt Rahim el-Haszra vez�rs�g�nek idej�re tehetõ. Az Amhe Ramun-manifeszt�ci� h�bor�ja sor�n az �si N�p megsz�llta ugyan, de megtartani nem tudta.

Ellana

A szerelem �s a sz�ps�g istennõje a pyarroni panteonban; Adron �s Dreina gyermeke. Papnõi hivat�sos kurtiz�nok, templomai a legismertebb bord�lyh�zak. Szent szimb�luma a l�tuszvir�g, papnõit rendszerint a L�tusz Le�nyaik�nt emlegetik.

Enrawell

A hajdani Kyr birodalom fõv�rosa, a mai Erigow hely�n �llt. A forr�sok tan�s�ga szerint nagyobb s pomp�sabb volt b�rmely korunkb�li telep�l�sn�l... Maradv�nyait csak nemr�giben kezdt�k felt�rni, kincseit m�zeumban õrzik.

Enrawelli Tud�st�r

Az Enrawelli Krist�lyk�nyvt�r anyag�nak egy r�sz�t a Pyarron elõtti XV. sz�zadban ismeretlen kezek pap�rra �rt�k �t - ezt a gyûjtem�nyes munk�t nevezik Enraweli Tud�st�rnak. E munka sok szempontb�l m�ig feldolgozatlan, val�s�gos kincsesb�nya teh�t a magunkfajt�nak.

Eren

Az �szaki Sz�vets�g alap�t� tagja, �szak-Ynev egyik legbefoly�sosabb hercegs�ge. M�lyen gy�kerezõ katonai hagyom�nyokkal rendelkezõ �llam, harcos kasztj�nak elitj�t az Ereni Felsõ Lovagrend alkotja. Koron�s fõje, a dorani m�gusok �ltal �r�kifj�v� tett Eligor herceg, a V�r�s Hadurak k�z�l val�.

Eriel

I. A nemesensz�letett shadoniak k�r�ben oly kedvelt Aerielle le�nyn�v k�zn�pi alakja. Az Egyetlen kultusz�ban a n�gy l�gszellem egyik�t h�vj�k �gy. Alakj�t bizonyos szekt�k a Szabads�g v�dangyal��val moss�k �ssze.

II. A niarei Kuan-dinasztia ifj�, tragikus sors� cs�sz�rn�ja. Test�t a hagyom�ny szerint a Keleti Sz�l Pagod�j�ban, a dinasztiaalap�t� O Kuan Han jobbj�n helyezt�k �r�k nyugalomra.

Erigow

�szak-Ynev egyik hercegs�ge. Lovagrendjei vil�gszerte h�resek, elsõsorban az Erigowi Krad lovagrend, illetve a Hercegi V�r�s lovagrend. Erogow az erv (irlav) kult�ra fellegv�ra, ugyanekkor a pyarroni vall�s �szaki b�sty�ja is.

Ez�stkard� Fraien

Az elf-aquir h�bor�k mitikus hõse, alakj�ban kibogozhatatlanul �sszefon�dik legenda �s val�s�g. Haditetteit, diadalait, kudarcait �s szomor� buk�s�t kilenc hossz� darabb�l �ll� epikus ciklusban verselt�k meg az elf dalnokok. Az igazs�got Fraienrõl, az Ez�stkardr�l �s az �neklõ Kast�ly elest�rõl a Z�porok Ideje �ta csup�n egyetlenegy elf ismerte marad�ktalanul: Seluna Zeidarel, aki beleszeretett az ezred�vek �ta porr� lett hõs �rny�ba, �s fel�bresztette m�ly �lm�b�l hûs�ges harcost�rs�t, Hish�quort, a s�rk�nyt. �m Seluna Zeidarel a s�rk�nnyal val� besz�lget�se ut�n n�mas�gi fogadalmat tett, �s t�bb� egyetlen sz� sem hagyta el az ajk�t, am�g hossz� �vek m�lva - hajadonk�nt - el nem t�vozott Ynev vil�g�r�l.

�

�jk�z�p

A v�r�s hold nyugta �s a k�k hold kelte k�z�tti, nagyj�b�l h�rom perces s�t�t peri�dus k�zkeletû elnevez�se. �vszakt�l �s f�ldrajzi helytõl f�ggõen �ltal�ban �jjel tizenegy �s egy �ra k�z�tt k�vetkezik be.

�szaki Sz�vets�g

A Pyarron szerinti 1249-ben l�treh�vott katonai sz�vets�g, mely kezdetben a tarini t�rp�k birodalm�t, Erent, Gianagot, Haonwellt, Erigowot �s Tiadlan kir�lys�got t�m�r�tette. A Sz�vets�g fõ ellenfele mindig Toron �s a Gro-Ugon, illetve az alkalmilag vel�k sz�vetkezõ v�ros�llamok voltak, de meggyûlt a bajuk a Tengeri V�rosok n�melyik�vel, sõt, olykor Abaszisszal is. 1457-ben csatlakozott a Sz�vets�ghez Doran, majd, 1678-ban, a Dwyll Uni�.

Az �szaki Sz�vets�g z�szlaj�t a k�t hold jelk�pe �kes�ti, ez�rt tagjait gyakorta a Kettõs Hold orsz�gaik�nt emlegetik.

�szaki H�rmak

Az �szaki Sz�vets�g h�rom tagj�t, a Tarin-hegys�g �vezte Traidlan-medenc�ben elhelyezkedõ hercegs�geket, Erent, Gianagot �s Haonwellt nevezik �gy.

F

Feh�r P�holy

A pyarroni Okkult Tudom�nyok Egyetem�nek m�gustan�csa, amely a v�ros �s D�l-Ynev pyarronhû var�zstud�it t�m�r�ti. A Feh�r P�holy vezetõje a Pyarron szerinti 3300-as �vek �ta Sonor, a Legnagyobb.

Fejvad�szok

K�l�nlegesen k�pzett gyilkol�mûv�szek. K�t nagy szervezet�k l�tezik: az egyik az �szaki Sz�vets�g szolg�lat�ban t�nykedõ embervad�szok�, mely csup�n a kl�n �ltal elfogadott c�lok �rdek�ben, illetve gazdas�gosnak v�lt �gyekben hajland� r�szt v�llalni. A fejvad�szok m�sik csoportja az Ikrek szekt�ja. Tagjai r�termetts�g szempontj�b�l semmi k�v�nnival�t nem hagynak maguk ut�n, �m elsõsorban a toroni Boszork�nymesterek szolg�lat�ban �llnak. J� p�nz�rt persze b�rki felb�relheti õket: gyakorlatilag b�rmif�le aljass�gra kaphat�k.

Fekete Hadurak

A Pyarron szerinti II. �vezred derek�n felbukkant m�gikus erejû, �jsz�n hadilobog�k hordoz�it a kr�nik�k Fekete Haduraknak nevezik. Ma ismert l�tsz�mukat a P.sz. XXXI. sz�zad v�g�n �rt�k el, amikor Ubluk k�n, a keleti barb�rok legfõbb parancsol�ja �lmot l�tott, s a K'Harkad egyik romszent�ly�bõl nom�d p�sztorok el�hozt�k a k�l�n�s, fekete lobog�t. Kilencen vannak, s mik�nt az ellent�bor lobog�i, a fekete hadijelv�nyek is maguk v�lasztj�k hordoz�ikat: csupa kimagasl� k�pess�gû, kiv�l� strat�g�t �s intrikust. A Fekete Hadurak Toron sz�vets�geseik�nt, l�tsz�lag Toron c�ljai�rt k�zdenek, �m t�k�letesen egym�sban sem b�zhatnak, hisz mindannyian d�delgetnek olyan terveket, mely sz�vets�g�k alapjait k�rdõjelezi meg. A Tizennegyedik Z�szl�h�bor� alatt kev�s h�j�n v�gsõ gyõzelmet arattak ellenfeleiken, a V�r�s Hadurakon, �m egy kalandoz�csapat rendre kereszt�lh�zta sz�m�t�saikat.

A Fekete Hadurak megjelen�s�k �ta egy-egy n�p, �llam uralkod�i is egyben: pontosabban, aki megszerzi mag�nak e c�met, r�videsen uralkod�v� v�lik - �gy azut�n nem kev�s dinasztia bukott el a fekete lobog�k miatt. Fekete Had�rral Toron, Ediomad, Abaszisz, a Keleti Barb�rok, Rowon, Alidax, a gro-ugoni Kard Testv�ris�ge, Enoszuke, �s Tharr Rendje b�szk�lkedhetik.

Felice

Az �ji Vad�szok Œrnõje, a macskaf�l�k patr�nusa, misztikus l�ny. Feltev�sek szerint az anur kisisten, Bast lesz�rmazottja. H�vei - t�bbs�g�kben nõk - minden huszadik holdh�napban kisebb v�r�ldozattal kedveskednek neki.

Fellegv�r

A Pyarron hegy�n Krad-lovagok �ltal emelt lovagv�r, illetve rendh�z k�zkeletû elnevez�se. M�g a vil�gvall�s alap�t�ja, Selmo atya �lt, v�dõi rend�thetetlen�l k�zd�ttek a D�l�s vihar�ban is: egyetlen l�ny sem juthatott falain bel�lre. A Pr�f�ta hal�l�t k�vetõen d�nt�tte romba a magasb�l al�hull� G�mbszent�ly.

F�ld csontja

A n�gy õselem egyik�nek megjelen�si form�ja az elsõdleges anyagi s�kon. Noha a f�ld jobb�ra pozit�v tulajdons�gok hordoz�ja, a f�ld csontja a kyr h�bor�k sor�n �titat�dott elemi gonoszs�ggal. Egy sokoldal�an k�pzett, kellõk�ppen elvetem�lt var�zstud�, amennyiben maga is �rt� m�gi�t alkalmaz, kedv�re felhaszn�lhatja. A f�ld csontja egyike Ynev leg�rt�kesebb m�gikus kell�keinek, egy-egy darabj��rt egy falu �r�t k�rik azok a kalandorok, akik zs�km�nyuk�rt az El�tkozott Vid�kig mer�szkednek - hisz a f�ld csontja kiz�r�lag e rosszeml�kû t�jon lelhetõ fel.

Fõnixek Parkja

A kalandoz�k v�ros�nak sz�ve, a godorai hercegi palot�t �vezõ park. Elnevez�s�t a parkban �lõ hat k�l�nb�zõ fõnixrõl kapta, amelyeket a Pyarron szerinti XVII. sz�zadban Ediomad fõhierarch�ja aj�nd�kozott Vidiorta Da Tiomusnak, Erion herceg�nek. A fõnixek �vente egyszer, a Kettõs Hold �nnep�n l�ngokba burkol�dzva riogatj�k-sz�rakoztatj�k Erion lak�it.

F�rk�sz

A t�rm�gia �s az id�zõm�gia saj�ts�gait kihaszn�l�, kyr eredetû var�zst�rgy; az �t�dkorban sz�kev�nyek felkutat�s�ra haszn�ltak. Sz�zados le�r�sok lapj�n k�sz�tettek el �jra Toron Boszork�nymesterei, hogy a szolg�latukban �ll� embervad�szok eszk�zt�r�t gazdag�ts�k vele.

.

<FONT face="Times New Roma