G

Gerum Olofra (Cetah Nan Medir)

Ilanori b�rd �s kalandoz�; a h�rhedett Szents�gt�rõ �nek szerzõje, az �szaki hagyom�ny szerint Tier Nan Gorduin nevelõje.

Gilron

A pyarroni istencsal�d tagja, a fegyverkov�csok patr�nusa. Templomai nincsenek, �m azok a fegyverkov�csok, akik õt v�lasztj�k v�delmezõj�k�l, beavat�si szertart�son esnek �t. Megismertetik õket a mesters�g olyan fort�lyaival is, amelyek birtok�ban lõfegyverek elõ�ll�t�s�ra k�pesek. A Gilron-h�võ fegyverkov�csok egyben az isten felszentelt papjai is, titkaikat szigor�an õrzik, a minden eszk�zzel megakad�lyozz�k az avatatlanokat azok felfed�s�ben. Az esetleges �j�t�sok �gy�ben a kaszt nagyjai d�ntenek. Alapj�ban maradiak. Noha Gilron fegyverkov�csait megbecs�l�s �vezi szerte a vil�gon, sz�muk csek�ly: �vente mind�ssze h�rom �j tagot fogadnak soraikba.

Giribicci v�rtestv�ris�g

A gorviki fejvad�szkl�nok �sszefoglal� neve �s szervezete. Nyolc nagy kl�n alkotja; vezetõik r�szt vehetnek a v�rtestv�ris�g nagytan�cs�n. A nyolcfõs tan�cs d�nt a nagy horderejû k�z�s �gyekõl, �s biztos�tja a szervezeten bel�li viszonylagos b�k�t.

Egy-egy nagy kl�n t�bb tucat fejvad�szkl�nt t�m�r�t, ezek vezetõi felett a ter�leti nagymester �ll. A kl�nok ter�letei nem felt�tlen�l szomsz�dosak - Gorvik k�t legt�volabbi pontja is tartozhat egyazon kl�n uralma al�. Fels�gter�let�n minden kl�n a maga t�rv�nyeit �rv�nyes�ti - ezek persze titkos t�rv�nyek, melyek csak a fejvad�szokra, n�ha az alvil�g m�s k�pviselõire vonatkoznak, a lakoss�gra szinte soha. Az egyszerû gorviki, b�r tudja, lak�helye melyik kl�n befoly�si �vezet�nek r�sz�t k�pezi, ritk�n szembes�l a szervezet hatalm�val. A kl�n el�lj�r�ja, ha �rv�nyes�teni k�v�nja hatalm�t, a helyi uras�got vonja befoly�sa al�, zsarol�ssal, fenyeget�ssel, emberrabl�ssal, ritk�bban megveszteget�ssel. �ltal�ban azonban j� viszonyt tart fenn az �llam k�pviselõivel, hisz sz�mtalan hozz� tartoz� csoportot nemesek p�nzelnek, tartanak fenn saj�t c�ljaikra. A concorg�k (kl�ngr�fok) �s dacorg�k (kl�nb�r�k) n�melyike m�r be�p�lt a gorviki uralkod�oszt�lyba, s gyakorta a vil�gi hiererchi�ban is felette �ll a szervezet�t fenntart� helyi arisztokrat�knak.

A gorviki fejvad�szkl�nok k�z�tt gondolkod�sm�dban �s m�dszerekben is jelentõs k�l�nbs�gek mutatkoznak. Az abrad�i kl�nok j�ratosabbak a harcmûv�szetben, szigor�bban veszik a r�gi, kr�ni hagyom�nyokat, m�g Gorvik tartom�ny kl�njai a renesz�nsz cselvet�sben �s m�regkever�sben jeleskednek. Akvilonai testv�reik a rejtõz�s, a lesbõl t�mad�s mesterei, a rokmundiak ink�bb a t�lerõben �s az alapos elõk�sz�letekben b�znak. Warvik fejvad�szai az alvil�g igazi urai, a tartom�ny minden nagyobb v�ros�ban jelen vannak: fenyeget�sekkel, zsarol�ssal hajtj�k be a kl�nnak j�r� ad�t a k�znapi emberektõl.

Godorai birodalom

A Kyria buk�s�t k�vetõ �vsz�zadokban sz�letett hatalom. Az anarchikus �llapotban leledzõ �szak kult�r�lis �rt�keinek z�m�t ide menek�tett�k. Hercegei kezdetben a helytart� c�met viselt�k, s a kyr civiliz�ci� �jb�li felemelked�s��rt k�zd�ttek. Kyr isteneket im�dtak, a kyr volt a hivatalos nyelv, kyr hagyom�nyok szerint zajlott minden szertart�s. Hi�ba gyûjt�ttek azonban egybe minden tud�st, haszn�t nemigen l�tt�k, a godorai nemesek ink�bb harcosok voltak, mint tud�sok, s sz�ntelen�l visz�lykodtak a k�rnyezõ �llamokkal. A birodalom ennek ellen�re k�tezer �ven �t vir�gzott, az uralkod� sz�khely�t, Eriont, a V�rosok V�rosak�nt emlegett�k.

Az idõk folyam�n a kyr hagyom�nyok lassank�nt h�tt�rbe szorultak. A godoraiak ragaszkodtak kyr isteneikhez, a form�kkal viszont mind kevesebbet t�rõdtek. A helytart�kb�l hercegek lettek, Erionban meg�p�lt a Felsõ Palota, amely m�r alig eml�keztetett az elõkelõs�g netov�bbjak�nt emlegetett enrawelli Cs�sz�ri Palot�ra. A hanyatl�s szel�tõl meglegyintve Godora nagyjai k�s�rletet tettek a Kyr birodalom vissza�ll�t�s�ra. L�trehozt�k a Godorai F�ggõkertet, hogy szent ligeteiben testet �lthessenek, mindent �jra kezdhessenek az istenek. A kyrek �t halhatatlanj�nak tal�lkoz�sa azonban �d�z k�zdelembe torkollott, s a F�ggõkert sors�val egy�tt megpecs�telõd�tt az �j birodalom� is. A Pyarron szerinti X. sz�zadban darabokra hullott, v�rosai - Eriont, a kalandoz�k paradicsom�t lesz�m�tva - eln�ptelenedtek. Erion koron�s fõi a zordon val�s�ggal dacolva viselik m�gis a "Godora hercege" titulust, �s birtokuknak vallj�k a Godorai alf�ldtõl az Anuriai-fenns�kig h�z�d�, kietlen pusztas�got.

Gorvik

D�lvid�ki �llam; a Pyarron szerinti XV. sz�zadban alap�totta Raquo Amanovik, a kalandor pap. Uralma megerõs�t�s�hez Shackallor, a kr�ni m�gus seg�ts�g�hez folyamodott - sikerrel. Hogy kedv�re tegyen, Ranagol hit�re t�rt, mi t�bb, erre szor�totta orsz�ga lak�it is. A s�t�nisten �jdons�lt birodalma, az õshaza, Shadon �d�z ellenfele lett, s b�r Shadon sokszorta hatalmasabb Gorvikn�l, az ut�bbit maga Ranagol �s kr�ni szolg�i oltalmazz�k, teszik legyõzhetetlenn�. K�l�n�s fintora a sorsnak, hogy Gorvikban a shadonihoz hasonl� lovagi kult�ra alakult ki, b�r az erk�lcs�k itt kor�ntsem annyira szigor�ak. Gorvik nem egys�ges, �t tartom�ny alkotja. Urai (Abrado, Akvilona, Gorvik, Warvik �s Rokmund hercegei �s fõpapjai) sz�ntelen�l marakodnak egym�ssal.

A Pyarron szerinti 3682-ben, Todvarban megrendezt�k a Nagy-Gorviki Tan�cs�l�st, amelynek c�lja az egys�g megteremt�se volt, a felek azonban nem jutottak egyezs�gre. A fiask��rt a hagyom�ny szerint Abrado kev�ly hercege �s Akvilona intrikus fõpapja a felelõs.

Gra-Tinol

A Tinol-hegys�g egyik b�rce. Nev�nek jelent�se: a k�z�psõ Tinol. Ezen a hegyen id�zte meg elõsz�r Orwell�t Reigh-En Zerdal, a kyr cs�sz�r testv�r�ccse. Egyes b�lcsek szerint az orom m�r a teremt�sekor �teri kapcsolatban �llt a vil�gmindens�g azon erõivel, amelyeknek egyik manifeszt�ci�ja a Rettenet Asszonya. T�ny mindenesetre, hogy Orwella itt m�lt el a vil�gb�l, �s a legenda szerint itt v�rhat� a visszat�r�se is.

Graum Hegdrok

A Hetedkor k�ts�gtelen�l legh�resebb goblin kalandoz�ja, az �szaki Sz�vets�g k�mszolg�lat�nak tagja, Alyr Arkhon �s Tier Nan Gorduin j�bar�tja; a hagyom�ny szerint a tizennegyedik Z�szl�h�bor� alatt a Kilencedik V�r�s Had�r k�s�ret�hez tartozott.

Sz�let�s�nek idõpontj�t illetõen tal�lgat�sokra kell hagyatkoznunk. Tier Nan Gorduin egy, az abasziszi Calyd Karneliannak k�ld�tt level�ben �gy fogalmaz, hogy Graumhoz fûzõdõ bar�ts�ga a hercegkapit�ny orsz�gl�s�val egyidõs - Hegdroknak teh�t a Pyarron szerinti 3669-et megelõzõen kellett vil�gra j�nnie.

Az �gyn�k�k t�bbs�g�hez hasonl�an �n�let�r�st õ sem hagyott h�tra, p�lyafut�s�r�l csup�n a t�rt�nelmi t�nyek vizsg�lata, no meg a kocsmai sz�besz�dek alapj�n alkothatunk hozz�vetõleges k�pet. Mondj�k, a f�lvad goblinb�l az ifj� Tier Nan Gorduin faragott civiliz�lt l�nyt, miut�n - mert sz�ks�ge volt Graum helyismeret�re - kiv�ltotta egy t�rpe csapattest fogs�g�b�l. A k�ldet�s sikeres v�grehajt�sa ut�n Hegdrok megsz�k�tt tõle, s j� t�z �ven �t kalandoz�csoportok nyom�ban j�rta a kontinenst: lopott, csalt, olykor harapott is; sokat emlegetett ujjperc-f�z�re �ll�t�lag ebbõl az �letszakasz�b�l val�.

A Pyarron szerinti 3680-as �vek elej�n siker�lt a b�rd nyom�ra bukkannia Erionban, aki - mit sem t�rõdve a goblin veszett h�r�vel - folytatta tan�t�s�t, majd az Inkviz�torok Sz�vets�g�nek figyelm�be aj�nlotta. Alyr Arkhon a k�ztiszteletben �ll� inkviz�tor, Doval Tauwathar egy jelent�s�ben tal�lkozott elõsz�r Graum nev�vel. Felkereste h�t, �s olyan aj�nlatot tett neki, mely szavatolta sz�m�ra a helyet Ynev minden valamireval� sz�phist�ri�j�ban.

Hegdrok k�mtev�kenys�ge sor�n a vil�g minden t�j�n megfordult, idõvel n�mi - passz�v - m�giaismeretre is siker�lt szert tennie; �zl�s�rõl, eleganci�j�r�l a P.sz. 3680-as �vek v�g�n m�r csod�kat mes�ltek. Kit�ntette mag�t a toroni h�rszerz�s fej�vel, Sigur b�r�val v�vott titkos h�bor�s�gban, ut�bb a V�r�s �s Fekete Hadurak tizennegyedik nagy �sszecsap�s�ban is. Jelen volt Lord �s Lady Karnelian esk�võj�n Abasziszban, ahol a hercegkapit�ny - az ar�j�nak tett szolg�latok jutalm�ul - sz�zadosi ranggal �s egy dr�gak�ves nyak�kkel aj�nd�kozta meg.

Hegdrok m�lt�nak bizonyult az emberi l�nyek bel�vetett bizalm�ra. R�szt vett a kalandoz�k P.sz. 3699-ben ind�tott niarei exped�ci�j�ban, s helyet szerzett mag�nak a B�trak Karav�nj�ban is, mely Tier Nan Gorduin megment�s�re indult Gro-Ugon f�ldj�re. Esztendõk�n �t k�s�rte �tj�n Rosanna de Lamart, �m a vele egy�tt ki�llt megpr�b�ltat�sok sem t�ntor�thatt�k el k�teless�g�tõl: legjobb bar�tja, a b�rd mellett �llt az õsi Archenar falain, midõn Gorduin n�hai szerelme, Eriel lelk��rt k�zd�tt Bast-Felice d�mon�val, �s az utols� k�ldet�s v�gezt�vel Alyr Arkhonnal egy�tt t�rt meg Doran falai k�z�.

A hagyom�ny szerint gn�m nõt vett feles�g�l, s ut�dait is e nagym�lt� n�p gondjaira b�zta, mielõtt - mestere, a nekromanta oldal�n - Larionra t�vozott Ynev vil�g�r�l.

Gro-Ugon

�szaki birodalom; teljes n�pess�g�t a Gro-hegys�g goblinjai, illetve az Ugon-hegys�g orkajai teszik ki. Sz�mbeli f�l�ny�k �s jobb fizikumuk miatt az ut�bbiak gyakorolj�k a t�nyleges hatalmat, az uralkod�k mindig az õ t�rzsfõik, h�roszaik k�z�l ker�lnek ki, s a sz�mukra megadatott r�videbb-hosszabb idõ alatt vask�zzel korm�nyozz�k, h�bor�b�l h�bor�ba vezetik sz�th�z� birodalmukat. Az ugoni b�ny�k a kontinens legh�rhedettebb k�nyszermunkatelepei - az a h�r j�rja, hogy hadigogoly �lve m�g nem jutott ki a m�ly�kbõl.

A fõv�ros Reag, Gro-Ugonban nincs is t�bb sz�mottevõ felsz�ni telep�l�s. A vad pusztas�gban - a t�rzsi sz�ll�ster�letektõl j�kora t�vols�gban - elsz�rva emelkednek az Orwella-hitû Kard Testv�ris�g rabszolgagazdas�gokkal �vezett erõd�tm�nyei.

Gyilokpuszta

A Taba el-Ibara k�z�psõ, El Hamed �s Sonion k�z�tt elter�lõ r�sz�t nevezik �gy. Az elf n�p egy furcsa, elkorcsosult alfaja �l itt, a hajdan�n e t�jon vir�gz� civiliz�ci� �r�k�s�nek vallva mag�t.

H

Hal�l nagymesterei

�szak, de tal�n eg�sz Ynev legt�k�letesebb b�rgyilkosai. �ruk hihetetlen�l magas, egyetlen szolg�latuk�rt kisebb v�ros�llamok eg�sz vagyona sem lenne elegendõ. Kilencen vannak - hisz a kilenc m�gikus sz�m Yneven -, s mindannyian m�sban kiv�l�ak. Egyar�nt akadnak k�z�tt�k kardforgat�k �s m�gusok - mindah�nyan puszt�t�sra szakosodtak. N�melyik�k kil�te k�zismert, megint m�sokr�l csak tal�lgatni lehet, kicsod�k. T�ny, hogy csup�n egyetlenegyszer nem siker�lt teljes�teni�k az elv�llalt feladatot: Rosanna de Lamar kics�szott a kez�kbõl.

Politikai, vall�si szempontok nem befoly�solj�k õket; �pp�gy dolgoznak Toronnak, mint Erigow herceg�nek. Egyetlen �rt�km�rõj�k a p�nz, �m csak tal�lgatni lehet, mihez kezdenek elk�pesztõ vagyonukkal, mely egyes becsl�sek szerint meghaladja Abaszisz k�t �vsz�zados abbitb�ny�szat�nak bev�teleit.

Hatalmasok

Kyria uralkod� oszt�ly�nak tagjai, a m�gusok. Szûk k�rbõl h�zasodtak, �gy eg�szen a birodalom buk�s�ig megõrizt�k a kyr faj jellemzõit, a fak� hajat, a k�k, ritk�bban z�ld szemet �s a kreol bõrsz�nt. Kiv�tel n�lk�l sz�las termetûek voltak, k�t m�tern�l alacsonyabb ritk�n akadt k�zt�k.

A Hatalmasok a m�gia egy elfeledett, a Hetedkorban alkalmazottn�l sokkal fejlettebb form�j�t haszn�lt�k. Ennek mûk�d�s�vel kapcsolatban t�nyek nem ismeretesek; lenyûg�zõ hat�sa le�r�s�val egyes kr�nik�kban tal�lkozhatunk.

A Hatalmasok Kyria buk�sakor k�tfel� v�ltak, egy csoportjuk visszamenek�tette a Krist�lyk�nyvt�rat Calowynre, az õshaz�ba, a m�sik felvette a harcot Orwell�val. A harcot v�laszt�k z�me odaveszett, tizen azonban megmaradtak, s visszavonultak a Himano sivatagba. J�võl�t�k n�ven ismeri õket n�h�ny beavatott. Nyugalmukat elsz�ntan v�delmezik: akik a ter�let�kre mer�szkednek, a legritk�bb esetben t�rnek vissza.

Mondj�k a J�võl�t�k idõtlen idõk �ta k�sz�lnek a lesz�mol�sra Orwell�val, �s a h�tt�rbõl mindig is õk ir�ny�tott�k a hõs�k cselekedeteit.

Hella Riquill

A Fidiori belsõ boszork�nyrend kir�lynõje; a Pyarron szerinti 3651-ben sz�letett egy, a K'Harkad l�bain�l megb�v� v�rosk�ban. Szerencsecsillaga kezdettõl fogva fennen ragyogott: nem volt m�g h�sz esztendõs sem, midõn elnyerte a legbelsõbb miszt�riumokba val� beavat�s jog�t. Elsõsorban a megid�zõm�gia, illetve a nekromancia �rdekelte - tucatnyi k�nyvet �rt e t�mak�r�kben, s �rtekez�st �ll�tott �ssze a m�rgez�sek leghat�konyabb m�dozatair�l is. Suttogj�k, mindenek f�l�tt kedvelte a f�rfiakat, s azok sem maradtak ir�ny�ban k�z�mb�sek. �vekig szeretõje volt a toroni Hatalmasok egyik�nek, "Farkasfejes" Fried-Ri Vilarnak, majd Gro-Ugonba ment, ahol hamarosan a Kard Testv�ris�g nagyasszony�v� lett. Szem�lye k�r� legend�k tucatjai sz�võdtek. Nem egyszer elcs�b�totta azokat az ellenfeleket, akik csak h�rbõl ismerhett�k, majd a legintimebb pillanatban v�r�ket ontotta. �let�t Orwella szolg�lat�nak szentelte, nem kisebb c�lt tûz�tt maga el�, mint a fõpapnõi m�lt�s�got. A Gra-Tinolon emelkedõ szent�lyben, a Pyarron szerinti 3691. esztendõ Hal�lh�napj�ban esett el egy kalandoz� tûzfegyver�tõl.

Hergol

D�l-Ynev egyik v�ros�llama, amely orgyilkos kl�nj�r�l v�lt h�rhedett�. A mendemond�k szerint a helyi kl�n vez�re valaha embervad�sz volt az Ikrek k�z�tt, s miut�n meghalt, egy abasziszi boszork�nymester hozta vissza az �letbe. T�ny, hogy a kl�n fej�vel �lõ ember m�g sohasem tal�lkozott, rendelkez�seit k�t besz�lõ kõszobor seg�ts�g�vel tov�bb�tja al�rendeltjeinek.

Holl�

Ynev d�li �gboltj�nak legfeltûnõbb csillagk�pe. A kontinens lak�i m�r j�val a kyrek elj�vetele elõtt ismert�k. Amund elnevez�se is fennmaradt: Hafet Heper, azaz a Teremt�s M�he.

Homoki hist�ria

Roxund legend�riuma; az Ibara hely�n egykor �lt n�pek - amundok, dzsennek �s elfek - h�bor�inak �s hanyatl�s�nak t�rt�net�t besz�li el. Minden szempontb�l egyed�l�ll� ritkas�g: harminck�t t�rk�pbõl �ll� f�ggel�k�vel egy�sz vagyont �r.

I

Igram Azeb

Az ynevi �gbolt egyik �kess�ge, mely a Sheral mindk�t oldal�r�l, majd' minden �vszakban megfigyelhetõ. Kyria vir�gz�sa idej�n Sogron, a Tûzkobra �gi m�sak�nt tisztelt�k. Ma haszn�latos, dzsad nyelvû elnevez�s�nek jelent�se: Aki L�mp�st Emel.

Igrain Reval

V�ndorl� Krad-szerzetes; hossz� �lete sor�n eg�sz Ynevet bej�rta. �letc�lj�nak tekintette, hogy az elk�pzelhetõ legteljesebb f�ldrajzi �rtekez�st hozza l�tre a kontinensrõl.

A Pyarron szerinti 2412-ben indult �tnak, �s nem eg�szen egy �vtized alatt felt�rk�pezte az eg�sz Dorlan-medenc�t, a k�rnyezõ pusztas�gokkal egyetemben. A 2421. esztendõ m�r a D�li J�gmezõ kolostorainak egyik�ben tal�lta, ahol egy r�g letûnt kult�ra eml�kei k�z�tt meglelte az �gynevezett Crewoini �st�rat. A kilenck�tetes mû feldolgoz�s�ra m�r nem jutott ideje: a kolostorokban kirobbant l�zad�s miatt menek�lnie kellett.

P�r �vre r� a d�li elfek f�ldj�n, Elfendelben �s a Lasmosi-�b�l m�sik partj�n folytatta kutat�sait. Az elfek bar�ts�ggal fogadt�k, s maguk is hozz�j�rultak munk�ja siker�hez. F�ldj�k lenyûg�zte Revalt, aki �gy �r: "...orsz�guk a kicsiny tavak, lank�s r�tek s a gy�ny�rûs�gesen komor fenyõerdõk haz�ja. Kl�m�ja a mi kora tavaszunkhoz foghat�; felett�bb ritk�k a nagy hidegek, a levegõt mindenkor eg�szs�ges frissess�g jellemzi..."

Az �b�l t�lpartj�n csak barb�r nom�d t�rzseket tal�lt, ezek t�bb �zben jel�t adt�k ellens�ges �rz�let�knek. Az utaz� �lland� veszedelmek k�zepette m�gis majd egy �vig kalandozott a majdani - Mogorva Chei �ltal 3592-ben megalap�tott - Yllinor f�ldj�n. V�g�l visszat�rt az elfek k�z�, akik haj�t szereltek fel sz�m�ra. Ezzel indult neki, hogy fellelje az elfek legend�s õshaz�j�t, Tysson Lart, s hogy felkutassa a f�l �vezrede elpusztult fõv�rost, Tyssont. Tengeri �tja m�sf�l esztendeig tartott, ezalatt t�bbsz�r is kik�t�tt a Tysson-�b�l szigetein. Mikor v�gre partra l�pett, a Kr�ni Hegys�g �vezte erdõs�gben m�r nem telhetett t�l sok �r�me: a Kr�nb�l �rad� gonoszs�g k�d gyan�nt �lte meg a t�jat. Szerencs�je is cserbenhagyta: a valaha volt elf fõv�ros tanulm�nyoz�sa k�zben ork horda t�madt az exped�ci�ra. Reval k�s�rõinek z�me odaveszett a k�zdelemben, õt harmadmag�val Kr�nba hurcolt�k �s beb�rt�n�zt�k.

A huszonkettedik h�napot t�lt�tte m�r rabs�gban, mikor porty�z� Krad-lovagok egy csoportja kiszabad�totta, �s h�rom h�nap alatt, kalandos k�r�lm�nyek k�zt hazajuttatta Pyarronba. Fogs�g�nak k�zzel foghat� eml�ke is akadt: a Birodalmi Eml�kezet, amelyet a b�rt�n��l szolg�l� v�rkast�ly k�nyvt�r�b�l hozott mag�val. Rabs�g�t, szenved�seit egy�bk�nt nem tartja c�l n�lk�l val�nak: "...hab�r sz�nd�komban �llott, val�sz�nûnek tartom, saj�t akaratomb�l soha el nem jutottam volna Kr�n f�ldj�re. K�nkeserves utam sor�n sz�mos �rdekes megfigyel�ssel gazdagodtam. Noha a legend�k m�st �ll�tanak, ama s�t�t hegyeknek gyûrûin t�l nem csup�n sz�rnyetegek �lnek. Mi t�bb, legal�bb annyi emberi telep�l�st, v�rost l�ttam, ah�ny r�mtany�t. Sz�mosan akadnak azonban a lakosok k�zt, kiken a S�t�ts�g b�lyege izzik: tart�suk g�rnyedt, rosszindulatot sug�rz� tekintet�k mi�n pedig ink�bb v�lhetn�nk õket ork-sz�rmaz�koknak, mint k�z�ns�ges haland�knak..."

Miut�n kipihente kr�ni kalandj�t, s meg�rta a Geoframia idevonatkoz� fejezeteit, �szakra indult, s hal�l�ig az ottani birodalmakat j�rta. (l�sd m�g Szigetbirtok)

Ikrek szekt�ja

A V�r�s Hadurak h�rom kitûnõ embervad�sza hajdan, valamely kisszerû s�relem ok�n a toroni Boszork�nymesterekhez p�rtolt, �s seg�ts�g�kkel a Pyarron szerinti XXII. sz�zadban l�trehozta az Ikrek szekt�j�t. Az elnevez�s eredete a hom�lyba v�sz, a b�lcsek csak tal�lgatni k�pesek; a leggyakrabban eml�tett felt�telez�s szerint az Ikrek maguk a p�rt�tõ embervad�szok voltak.

Ilanor

A Peralton-f�lszigetre a Pyarron szerinti VI. sz�zadban benyomult lovasn�p a maga nyelv�n Ilanornak, azaz Sz�pmezõnek nevezte �j haz�j�t. Noha sok�ig nem telep�ltek le, csup�n l�teny�szt�ssel foglalkoztak s t�rzsi sz�ll�shely�ket v�ltoztatva legelõrõl legelõre v�ndoroltak, idõvel �szak-Ynev legderekabb nemzeteinek sor�ba emelkedtek. F�ldben, f�ban, sz�lben lakoz� isteneik hely�be fokozatosan a pyarroni panteon felsõbb l�nyei ker�ltek, kult�r�juk azonban nem sorvadt el, csup�n �j elemekkel bõv�lt. Fõv�rosukban, Dorianban m�ig sz�mos f�b�l �sszer�tt h�z �s palota akad - �p�tõmestereik a k�vet nem sz�vesen haszn�lj�k, irt�znak m�g az �rint�s�tõl is.

Itt sz�letett az ut�bb legend�ss� v�lt Mogorva Chei, aki a Pyarron szerinti 3500-as �vek v�g�n kalandoz� t�rsaival saj�t �llamot alap�tott Kr�n tõszomsz�ds�g�ban, melyet Ilanor ut�n Yllinornak (B�trak mezeje) nevezett el.

Istenek

Az ynevi kult�r�k felsõbb l�nyei; defin�ci�szerûen halhatatlanok, de kor�ntsem mindenhat�k. Megjegyz�sre �rdemes, hogy az �gynevezett hitetlenek sem l�tez�s�ket, csup�n hatalmuk m�rt�k�t vitatj�k, s tagadj�k fõszerep�ket a mindens�g teremt�s�ben. Az elfogulatlan vizsg�l�d�s azt l�tszik igazolni, hogy az univerzumot - sõt, m�g a kontinenst hordoz� vil�got sem - Ynev istenei hozt�k l�tre, legal�bbis nem azok, akiket a Hetedkor sz�l�ttei im�dnak.

Vita t�rgy�t k�pezi, õk maguk mikor sz�lettek. Egyes gondolkod�k szerint egyidõsek a f�nnyel �s a s�t�ts�ggel, s kiz�r�lag rajtuk �ll, mikor nyilv�n�tj�k ki v�gtelen hatalmukat. Ez az elm�let (egyl�nyegû, sokarc� istenek) Kyria t�rt�net�nek elsõ �vezred�ben sz�letett. Eredetileg arra szolg�lt, hogy elfogadtassa a h�d�t�k panteonj�t a kontinens õslak�ival - �m a t�ny, hogy m�ig fennmaradhatott, relat�v igazs�gtartalm�nak bizony�t�ka. H�tr�nya, hogy nem tud mit kezdeni a m�s t�jakon �lõ n�pek hasonl�an r�gi, nem kev�sb� hatalmas isteneivel (Themes, Ranagol), sem az olyan f�rtelmekkel, mint az ork �s goblin b�lv�nyok (Hram, Tha'usur, Ughjorbagan); m�sodvir�gz�s�t Pyarron felemelked�s�nek k�sz�nheti.

K�zismert, ha nem is k�zkedvelt elm�let az �lõsdi istenek eszm�je. Az a t�ny a kiindul�pontja, hogy a felsõbb l�nyek hatalma egyenes ar�nyban �ll h�veik sz�m�val, s ha valamelyik�k kultusza k�vetõk n�lk�l marad, nem nyilv�nul meg t�bb� Ynev elsõdleges anyagi s�kj�n. E modell kidolgoz�i szerint az istenek a semmibõl j�nnek, a semmibe tartanak, s a h�võktõl orzott energi�val metafizikailag �rtelmezhetetlen v�gzet�ket pr�b�lj�k elod�zni. A gondolatmenet a nihilista ynevi filoz�fia alapvet�se, hisz �rtelm�ben a felsõbb l�nyek visz�lykod�sa csup�n kom�dia, a haland�k f�lrevezetettek, lelk�k pedig szabad pr�d�ja az univerzum vak erõinek.

A leg�ltal�nosabb elm�letek szerint (minden nagy panteonhoz tartozik egy-egy) Ynev l�t�nek z�loga az istenek hatalmi egyens�lya. Egyetlen vil�g sem v�szelheti �t a csap�st, melyet a birtokl�s��rt folytatott h�bor� jelent - az �si Egyezm�ny l�trej�tte elõtt eff�le h�bor� d�lt a kontinens �gboltj�n is. Fontos megjegyezn�nk, hogy az �si Egyezm�ny sz�ks�gess�g�t a legelvetem�ltebb vall�sok teol�gusai sem vonj�k k�ts�gbe, noha �gy tartj�k, hogy az egyens�ly hossz� t�von mindenk�pp a tettrek�sz (ti. a szab�lyok egy r�sz�t semmibe vevõ) halhatatlanok jav�ra m�dosul majd. A Kr�ni Tizenh�rom l�te, Amhe Ramun testet �lt�se e n�zetet l�tszik al�t�masztani, a gondolkod�k azonban b�znak az �let, a Rend szf�r�inak erej�ben; vallj�k, hogy a teremt�s mûve - d�cs�rje b�r ezen vagy m�s istenek keze munk�j�t - sokkalta bonyolultabb az �ltalunk v�ltn�l, s hogy a vil�g minden kor�ban akadnak �gi l�nyegû hõs�k, akik az egyens�lyt a gonoszs�g minden hatalm�val dacolva szavatolj�k.

Ezen elm�let a teol�gi�ra kev�ss� fog�kony kalandoz�k k�r�ben is roppant n�pszerû.

J

Jaering-Yd Garun

A kyr h�bor�k alatt Toron Hatalmasainak l�zad�s�t vezette; a Tan�cs utols� �l�s�n csaknem siker�lt tõrbe csalnia mag�t a cs�sz�rt is.

Jahrn-on Kryel

Kyria harmadik l�gi�j�nak seregvez�re, legend�s hõs, aki mit sem t�rõdve az �vezredekkel azelõtt k�t�tt egyezm�nyekkel, dacolva a Hatalmasok Tan�cs�nak akarat�val, Anvariab�l hozott seg�ts�get. Felmentette az ostromolt Enrawellt, s a Pyarron elõtti 3012-ben, a m�sodik Gra-Tinoli �tk�zetben megsemmis�tette Orwella seregeit. Egy idõben az �szaki Sz�vets�g lovagjainak p�ldak�pe volt, divatos t�rt�nelmi alak - ezt annak is k�sz�nhette, hogy krist�lyk�nyvben r�gz�tett �n�letrajza fennmaradt.

K

Kalandoz�k Hadura

A kilencedik V�r�s Had�r k�zkeletû elnevez�se. A kalandoz�k hadura a legk�l�n�sebb szerzet mind k�z�l: sereg�hez �s kis�ret�hez nem valamely �llam harcosai, hanem kiz�r�lag szerencsevad�szok tartoznak. T�ny, hogy �szak-Ynev kalandoz�inak k�zel k�tharmada az �szaki Sz�vets�ggel szimpatiz�l, �gy, mikor a kalandoz�k hadura kinyilv�n�tja hatalm�t, sz�molatlanul gyûlnek lobog�ja al�. A kilencedik lobog� a maga k�l�nleges, gyakran �rthetetlen indokai alapj�n v�lasztja ki �j hordoz�j�t, ha a r�ginek kitelt a Sors �ltal r�m�rt ideje - mindezid�ig legk�l�n�sebb v�laszt�s�nak Rosanna de Lamart tartj�k.

A kalandoz�k hadura mindig elsõdleges c�lpontja a Fekete Haduraknak, hisz hagyom�nyosan a kilencedik lobog� serege - �mb�tor sz�mbelileg a legkisebb - okozza legf�j�bb vesztes�geiket. Mondj�k, a Tizenkettedik Z�szl�h�bor� alatt megt�rt�nt az a csoda is, hogy a kalandoz�k akkori hadura h�romsz�z fegyverforgat�j�val k�t �ll� h�napon kereszt�l kitartott Toron, Rowon �s a Kard Testv�ris�g egyes�tett serege ellen�ben, mikor a h�rom fekete had�r Emrand v�r�t ostromolta.

Kalandoz�k v�rosa

Erion k�zkeletû elnevez�se. A v�ros �vezredek �ta elsõrendû feladat�nak tekinti a kalandoz�k, kalandorok felszerel�s�t, sz�rakoztat�s�t, ell�t�s�t - �s megkopaszt�s�t. Az �v bizonyos h�napjaiban majd' t�zmilli�an ny�zs�gnek falai k�zt. Rendeltet�se egyed�l�ll�, �ppen ez�rt t�rv�nyei is k�l�nlegesek: a v�rosi õrs�g csak akkor l�p k�zbe, ha a "vend�gek" �gyletei miatt az �lland� lakosok �lete, vagyona ker�l veszedelembe.

Egy sz�l�s azt tartja, hogy amit Erionban nem lehet megtal�lni, az nem is l�tezik. Baz�rjai, boltjai, italm�r�sei, �r�mtany�i minden ig�nyt kiel�g�tenek, �m az �rak is t�zszerte magasabbak itt, mint b�rhol az ismert vil�gban. Ha valakinek k�nyes, megold�sra v�r� probl�m�ja akad, Erionba szalajt valakit, net�n maga indul �tnak, s szinte sosem kell csalatkoznia: tany�juk vez�relv�hez alkalmazkodva a kalandoz�k is mindenre kaphat�k.

Kapuk

M�gikus ny�l�sok a t�r �s az idõ sz�ved�k�n; a kontinens nagyobb civiliz�ci�it elv�laszt� t�vols�gok lek�zdhetetlenek lenn�nek n�lk�l�k. A Hetedkor v�g�re szinte minden jelentõs ynevi telep�l�st, kultikus helyet �s kereskedelmi csom�pontot �lland� Kapuk h�l�zata k�t �ssze, seg�ts�g�kkel a mer�sz utaz� egyetlen nap alatt juthat Dorant�l Erionon �t Shadonig.

Nem �lland� Kapukat h�bor�s idõkben, sz�ks�ghelyzetben vagy s�t�t terveik r�szek�nt nyitnak az erre k�pes m�giahaszn�l�k. Mondj�k, a godoniak egy r�sze a birodalom buk�sakor sebt�ben nyitott Kapun �t menek�lt a Tizenh�rmak haragja elõl. Jelentõs szerep jutott az ideiglenes Kapuknak �szak ben�pes�l�s�ben is: a mai Tiadlan nagy tud�s�, harcban kitûnõ lak�i a bolyg� messzi szigeteirõl �rkeztek rajtuk kereszt�l a Hetedkor hajnal�n.

Legend�k sz�lnak egy palot�r�l, melyet a kyrek, net�n m�g n�luk is nagyobb tud�s� l�nyek emeltek valaha. A Kapuk Palot�j�nak mondj�k, ahonn�t a mindens�g b�rmely pontj�ig, t�n m�g az istenek tr�nus�hoz is csak egy szemvillan�s az �t.

Karina

�szaki sz�rmaz�s� asszony; a B�lcs Rahim El Haszra elsõ �gyasak�nt v�lt k�zismertt�. A hagyom�ny szerint valamely r�gi s�relem k�sztette arra, hogy n�gyszer is ura �let�re t�rj�n - pr�b�lkoz�sai azonban sikertelenek maradtak.

Kard Testv�ris�ge

A Pyarron szerinti XXII. sz�zadban alap�tott lovagrend, amely v�dasszony�ul Orwell�t v�lasztotta, s c�lul tûzte ki a Rettenet Asszonya visszat�r�s�nek elõk�sz�t�s�t. A Pyarroni Paktum miatt, mely tiltja az ember�ldoz� vall�sok gyakorl�s�t, Pyarron feld�l�s�ig csak Gro-Ugonban, Toronban �s a V�ros�llamokban tev�kenykedtek. A rend m�ra Gro-Ugon - s �gy eg�sz �szak-Ynev - meghat�roz� politikai t�nyezõj�v� nõtte ki mag�t. Sz�khelye Reagban tal�lhat�, jelk�pe a f�ldbe sz�rt kard.

Kereskedõ Hercegs�gek

Kilenc kisebb-nagyobb �llamb�l �sszetevõdõ �rdeksz�vets�g, amely eg�sz D�l-Ynev kereskedelm�t ellenõrzi.

Kahre

A Zedur-hegys�g technokrata v�ros�llama. Ynev legk�l�n�sebb szerkezeteit, mechanikai csod�k eg�sz sor�t k�sz�tik itt.

K�gy�

Az Ikrek szekt�j�nak embervad�sza, v�res tetteinek n�melyik�t az �szaki Sz�vets�g Fekete K�nyve is megeml�ti. A Pyarron szerinti 3691. esztendõben, d�lvid�ki utaz�sa alkalm�val veszett nyoma.

K�z�s nyelv

Godoni eredetû besz�d, melyet Pyarron �r�k�lt, s tett eg�sz Yneven elfogadott, �ltal�nos nyelvv�.

K�lsõ s�kok

Mindazon - �ltal�ban istenek, felsõbbrendû szellemi esszenci�k lakta - s�kok �sszefoglal� elnevez�se, amelyek nem t�r- vagy idõjellegûek.

Krad

A pyarroni pantheon fõistene, a tudom�nyok patr�nusa. Ideje legjav�t elm�lked�ssel t�lti, a haland�k �s vil�guk dolgaival ritk�n, akkor is csak elm�leti szinten foglalkozik. M�rhetetlen b�lcsess�ge ok�n v�lhatott Kyel ut�d�v�, az elsõdleges anyagi s�k rendj�nek õrzõj�v� - a be nem avatkoz�s t�rv�ny�t, �si Egyezm�nyk�nt emlegetett �gi paktum alapvet�s�t is neki tulajdon�tj�k.

Nem k�v�n �ldozatokat, bonyolult szertart�sokat, megel�gszik sebt�ben elsuttogott, �m sz�vbõl j�võ im�kkal. Helyesli, hogy tud�s papjai sok t�jat, orsz�got bej�rnak, folyv�st gyarap�tva tud�sukat. Elv�rja tõl�k, hogy tapasztalataikat �tgondolj�k �s k�nyvekben r�gz�ts�k. Az elm�lked�st mindenn�l t�bbre tartja; hirdeti az �rott sz� szeretet�t, vallja, hogy a j�nak el kell nyernie m�lt� jutalm�t - �s ekk�nt cselekszik. Legh�resebb k�vetõje, elsõ �s legnagyszerûbb pr�f�t�ja a Pyarront alap�t� Selmo atya, akit a v�ros pusztul�sa ut�n a szf�r�kon t�li magass�gokba emelt.

Kr�n

A D�lvid�k legõsibb �llama, melyet sokan egyetlen hatalmas birodalomnak v�lnek, val�j�ban nem m�s, mint t�bb tucat apr� hercegs�g, sz�zn�l is t�bb v�ros�llam, sz�mtalan lovagi birtok egyetlen erõs akarat �ltal �sszefogott sz�vets�ge. Az akarat, amely e minden v�tekre, ak�r egym�s elpuszt�t�s�ra is k�sz ny�jat uralja, a Kr�ni Tizenh�rom legnagyobbik�nak, Shackallornak az akarata. Seg�tõi, akik egyben testv�rei is, f�listenek, a Kosfejes Œr, Ranagol gyermekei, akiket az isteni igazs�g sz�mûz�tt az elsõdleges anyagi s�kra a t�rt�nelmi idõk kezdet�n.

Shackallor �s testv�rei, mivel t�k�letesen besz�lt�k a v�lasztott haz�jukban õshonos n�pek, az aquirok s�t�t m�gi�val �titatott nyelv�t, hamar megegyez�sre jutottak mindazon l�nyekkel, melyek a kezdetekkor tal�n veszt�ket okozhatt�k volna - mostanra �gy megritkultak, hogy csak az emberi civiliz�ci�ra jelentenek veszedelmet, az uraikk� elõl�pett var�zsl�fejedelmekre nem.

Shackallor �s testv�rei visszavonultan sz�v�gett�k terveiket: Kr�n csak a Pyarron elõtti 3000-ben l�pett ki a politika porondj�ra. Nyomaszt�, s�t�t hatalma esztendõk alatt engedelmess�gre szor�totta az emberek akkort�jt kialakul� �llamait. Az õsi fajzatok szabadon j�rt�k a vil�got, retteg�st vetettek �s hal�lt arattak. Kr�n f�l�nye k�tezer �vvel vetette vissza eg�sz D�l-Ynev fejlõd�s�t, a S�t�ts�g F�ldje minden �rt�ket kiszipolyozott a r�gi civiliz�ci�k maradv�nyaib�l. Az emberis�g csak a Pyarron elõtti X. sz�zadban �bredt fel r�m�lm�b�l, midõn a Godoni birodalom s vezetõ r�tege, a Godoni Belsõ Iskola m�gusmesterei feltûntek. A godoni var�zsl�k tud�sa szint�n a m�gia õsi forr�saib�l t�pl�lkozott, �gy m�lt� ellenfeleiv� v�lhattak Kr�n prib�kjeinek.

K�t �vezreden �tt k�zd�tt egym�ssal a k�t iskola, az emberek �s a s�t�t n�pek tudom�nya. A m�sodik �vezred v�g�re Kr�n praktik�i c�lt �rtek: a Pyarron szerinti 1134-ben meghalt a Godoni Belsõ Iskola nagymestere, �s r�videsen k�vett�k a hal�lba t�rsai �s tan�tv�nyai is. Godon, mely nem l�tezhetett m�gusai n�lk�l, szinte esztendõk alatt �sszeomlott, de szerep�t bet�lt�tte: elvonta a meggyeng�tett Kr�n figyelm�t az idõk�zben m�r ezred�ves fenn�ll�s�t �nneplõ Pyarronr�l.

Kr�n, okulva a tapasztalatokb�l, k�zelebb engedte mag�hoz az �j fajt, az emberis�get. A birodalom kebel�ben sorra sz�lettek az apr�, emberlakta hercegs�gek, �s a kr�ni var�zsl�iskol�k is megteltek ifj�, emberi nov�ciusokkal. Shackallor meg�rta a fekete m�gia legm�lyebb titkait felt�r� mûv�t, az embereknek sz�nt S�t�t Tudom�nyt.

P.sz. 3676-ban Kr�n el�rkezettnek l�tta az idõt, hogy �jabb ellenfel�vel, Pyarronnal is lesz�moljon. J�l bev�lt eszk�z�hez, a politikai cselsz�v�shez folyamodott ism�t. Unszol�s�ra a d�li nom�d t�rzsek r�t�rtek a Pyarron oltalm�ban �lõ, de a nagy testv�r v�delm�re hivatott orsz�gokra: a H�rom Pajzs Sz�vets�gre, Predoc �s Edorl hercegs�gekre, s azok haderej�t v�res visz�lykod�sban lek�t�tt�k. Kr�n a kavarod�st kihaszn�lva ork- �s goblinhadakat k�ld�tt a vir�gz�, �m katonailag erõtlen Pyarron ellen. A h�bor� ism�t a Gonoszs�g haz�j�nak jav�ra dõlt el, �s mint Kr�n gyõzelmei ut�n annyiszor, �jb�l a k�osz �vei k�vetkeztek.

Az al�bbiakban a legfontosabb kr�ni nevek �s kifejez�sek �rtelmez�s�t adjuk k�zre.

Krilehor

A Kr�ni Tizenh�rmak legszerencs�tlenebbike. Noha maga is h�res fekete m�gus, a m�rgez�s nagymestere, test�t k�t �zben is elpuszt�tott�k, ez�ltal �rnyl�tre k�nyszer�tett�k.

Elõsz�r a Pyarron szerinti 3398-ban �rte el a v�g, midõn megzavarta a szertart�sba feledkezõ Mogorva Cheit, aki legend�s kardj�t, az Elid�rt haszn�lta ellene. Hogy �jabb ynevi manifeszt�ci�j�ra ne kelljen n�gy �vsz�zadot v�rnia, b�tyja, Shackallor ideiglenesen �lõhalott� tette. Krilehor kik�lt�z�tt a Kr�ni Toronyb�l, saj�t v�r�ba h�z�dott szolg�ival, hogy ott v�rja ki, m�g ism�t testet �lthet. A Pyarron szerinti 3674-ben azonban kalandoz�csapat t�madt az erõss�gre, val�sz�nûleg a Feh�r P�holy urainak megb�z�s�b�l, akik tiszt�ban voltak Krilehor sebezhetõs�g�vel. Adron harmadik hav�ban, a k�t hold egy�tt�ll�sakor Vaskezû Alex �s t�rsai �jb�l elpuszt�tott�k a kr�ni m�gus porh�vely�t.

Kronus Magra

A Hetedkor legismertebb b�lcse, Shadon kir�ly�nak szem�lyes tan�csnoka. Felbecs�lhetetlen �rt�kû pergamentekercs-gyûjtem�ny�rõl legend�kat mes�lnek.

Kylwog tel Shankar

V�szterhes h�rû zsoldos-kalandoz�, p�lyafut�s�t a L�ncbar�tok rabszolgakereskedõ testv�ris�g�n�l kezdte. Besz�lik, j�vev�ny volt ebben a vil�gban, aki a kaotikus viszonyair�l nevezetes Hatodkorban sokkal otthonosabban �rezte volna mag�t.

A Pyarron szerinti 3680-as �vektõl kezdve Erionban tany�zott. Feljegyezt�k r�la, hogy a v�ros falai k�zt mindenkor m�rt�kletesen �s szel�den viselkedett, a nagyvil�gban, k�ldet�sek alkalm�val vedlett csak vissza alattomos fenevadd�. Rabja volt a szikrafû nevû aljz�szernek, megszerz�se �rdek�ben a legaljasabb gaztettektõl sem riadt vissza.

Kora ifj�s�g�t�l hal�l�ig szerelmi viszonyt folytatott egy v�n abasziszi boszork�nnyal, aki hatalm�t arra haszn�lta, hogy Shankar elõtt - s kiz�r�lag elõtte - cs�bos alakban jelenjen meg. A boszork�ny k�zvet�t�s�vel v�llalt munk�t Abasziszban a Tizennegyedik Z�szl�h�bor� elsõ esztendej�ben: egy �szaki kalandoz�csapat felmorzsol�sa lett volna a feladata. Nem h�tr�lt meg akkor sem, mikor kider�lt, hogy a Kilencedik V�r�s Had�r �s k�s�rete az ellenfele: a nagykir�ly felk�n�lta aranyak t�l nagy cs�b�t�st jelentettek. B�zott r�termetts�g�ben, s persze abban az abasziszi falanxban, melynek felder�tõjek�nt az �szakiakkal szembeker�lt - veszt�re. Rosanna de Lamar �s t�rsai leg�zolt�k a l�ndzs�sokat, Shankar pedig az ilanori b�rd, Tier Nan Gorduin ny�lpusk�j�t�l kapott hal�los sebet.

Kyria

A Pyarron elõtti XX. �vezred derek�n sosem l�tott m�retû haj�k hada vetett horgonyt a Riegoy-�b�lben. Calowynrõl j�ttek; �p�tõik j�val fejlettebb kult�r�val rendelkeztek, mint �szak-Ynev akkori n�pei. A partra l�põ harcosok el�z�nl�tt�k e ter�letet, eg�szen a Sheral-hegys�gig. Az õslak�k - fõk�nt a m�gikus tudom�nyokban j�rtas crantaiak - elkeseredett k�zdelme nem tartott sok�: k�nytelenek voltak al�vetni magukat a gyõztes kyrek akarat�nak.

Kyria lak�i a honfoglal�st k�vetõ elsõ �vezred v�g�re v�ltak egys�ges n�pp�; az ezt k�vetõ sz�zadok mindm�ig a kontinens aranykor�nak sz�m�tanak. A birodalom felvir�gzott, gazdags�ga p�rj�t ritk�totta; a felperzselt f�ldbõl v�rosok, kik�tõk nõttek ki, a telep�l�seket pomp�s �th�l�zat k�t�tte �ssze. A hatalmat a cs�sz�r, az anyrok - fõpapok -, �s a Hatalmasok - a birodalom m�gusai - gyakorolt�k, akik v�ltig õrizt�k calowyni v�r�k tisztas�g�t. A legfelsõbb papi m�lt�s�ggal is felruh�zott uralkod� a tizenegyedik anyr, egyben a Hatalmasok tan�cs�nak feje volt.

Az orsz�g t�z tartom�nyra - Adwilron, Enrawell, Freiglund, Giffitha, Keilor, Kyall, Rualan, Toron, Vindoria, Zigroat - oszlott, mindegyik �l�n egy herceg, egy anyr �s t�z Hatalmas �llt. A fõv�ros - Enrawell - a mai Erigow hely�n �p�lt, s az akkori vil�g legnagyobb csod�j�nak sz�m�tott. Itt emelt�k a Csat�k Palot�j�t, a Krist�lyk�nyvt�rat, az �selemek Szent�ly�t �s a Jendari Ar�n�t. A b�ke ember�ltõk hossz� sor�n �t tartott; a Sheral lejtõin elõfordul� hat�rvillong�sok csak arra voltak elegendõek, hogy a harcias ifjak kalandv�gy�t kiel�g�ts�k.

A Pyarron elõtti VI. �vezredben azut�n Orwella istennõ megszegte az �si Egyezm�nyt, sz�khely�t az elsõdleges anyagi s�kra tette �t, s Kyria veszt�re t�rt. A tartom�nyok egyike, mely k�sõbb az El�tkozott Vid�k nevet kapta, helyet adott papjainak �s teremtm�nyeinek. A vesz�lyre a cs�sz�r �s tan�csad�i k�sõn figyeltek fel, �s rosszul m�rt�k fel a helyzetet, mikor lekicsinyelt�k. A fell�ngol� h�bor� �tsz�z �ven �t tombolt, �s birodalmuk minden energi�j�t, tartal�k�t felem�sztette. Toron tartom�ny Hatalmasai, akik j�võj�k z�log�t Orwell�ban l�tt�k, l�zad�sukkal a kegyelemd�f�st adt�k meg a v�rvesztes�gtõl k�ba �llam-�ri�snak.

Kyria sz�thull�s�nak k�sz�b�n maguk a Hatalmasok is k�t p�rtra szakadtak. A Tan�cs egyik fele Calowynre indult a Krist�lyk�nyvt�rral, a h�tramaradottak lesz�mol�sra k�sz�ltek a Rettent Asszony�val. A v�get azonban sem a Gra-Tinoli csat�ban (P.e. 3012) aratott diadal, sem a m�gusok veres�ggel fel�rõ diadala nem od�zhatta sok�: az aranykor, melyet a vil�g �t�dkor�nak neveznek, v�get �rt, a birodalom dicsõs�ge eleny�szett, a megmaradt t�z anyr az utols� cs�sz�r, Shri-En Igron oldal�n a V�ltoz�sok S�kj�ra menek�lt a zûrzavar elõl. Oda�t a legenda szerint roppant tornyot emeltek, maguk k�r� gyûjt�ttek �s s�ron t�li l�ttel aj�nd�koztak meg minden csat�ban elpusztult kyr harcost.

L

Lan-Ro Ryen

Mitikus hõs, a Pyarron elõtti III. �vezredben sz�letett, s azon kevesek k�z� tartozott, akik t�l�lt�k az elsõ Gra-Tinoli csat�t (P.e. 3573). �ll�t�lag �tvenedmag�val menek�lt meg, s ezzel az �tven vit�zzel att�l fogva a legkil�t�stalanabb helyzetben is k�pes volt a kyrek jav�ra ford�tani az �tk�zetek sors�t. Mint mondj�k, a m�sodik Gra-Tinoli csat�ban Jahrn-On Kryel mellett harcolt, �s a gyõzelem ut�n �gi Haj�ra sz�llva tûnt el a b�mul�k szeme elõl.

L�ndzs�s Erik

A Pyarron szerinti 3650-es �vekben tûnt fel Yneven - �ll�t�sa szerint Calowynrõl, a kyrek õshaz�j�b�l �rkezett. Kalandoz�sai k�zben szoros bar�ts�gba ker�lt az �szaki Sz�vets�g egyik nagyur�val, Eren herceg�vel, Eligorral. Indulatos term�szete sokhely�tt bajba keverte: t�bb v�rosb�l mind�r�kre kitiltott�k, itt-ott hal�los �t�letet is kir�ttak m�r r�. Toronban, �s egy tucat v�ros�llamban v�rd�jat tûztek ki a fej�re, minek k�vetkezt�ben j� ideje b�j�csk�zik az Ikrek szekt�j�nak embervad�szaival. Kitûnõ harcos, egyed�l�ll� l�ndzsaforgat� h�r�ben �ll. Tucatnyi k�tes hiteless�gû t�rt�net kering r�la, t�ny azonban, hogy a Pyarron szerinti 3673-ban harmadmag�val r�szt vett Gro-Ugon kir�ly�nak meggyilkol�s�ban, �s tagja volt annak a csapatnak is, amely a Kard Testv�ris�g El�tkozott Vid�kre k�lt�z�tt nagymester�t a Pyarron szerinti 3679-ben saj�t kast�ly�ban tette el l�b al�l.

Legend�k �s enigm�k

Enika Gwon roppant f�li�nsa; a kontinensen egyetlen teljes p�ld�nya ismeretes. Tartalmazza az Yneven keringõ �sszes mendemond�t, legend�t, m�toszt �s t�rt�netet, s mint ilyen, az egyetemes kult�ra remek�nek sz�m�t. Val�sz�nû, hogy szerzõj�t magasabb s�kok l�nyei seg�tett�k a munk�ban - Gwon kez�t egyesek szerint maga Alborne, a Harm�nia �re vezette. A hiteles p�ld�nyt Erigowban, a Legend�k Torny�ban õrzik, mely hajdan Gwon lakhelye volt.

Mivel szent k�nyvnek tartj�k, a b�rdok legt�bbje k�teless�g�nek �rzi, hogy �let�ben egyszer elzar�ndokoljon a toronyhoz, s szem�gyre vegye az erekly�t. A zar�ndoklat sor�n bizonyos idõt - rendszerint k�t �r�t - ki-ki a k�tet tanulm�nyoz�s�val t�lthet. Mint mondj�k, egy bizonyos Iriogo Orelnek k�tsz�znyolcvan t�rt�netet siker�lt megjegyeznie, s ennek k�sz�nhetõen hal�l�ig a kontinens legkeresettebb �nekmond�ja volt.

M

M.A.G.U.S.

A kyr Miracle Adeptia Guns Urrus Sorrate r�vid�t�se, a Kalandorok Kr�nik�inak k�zhaszn�lat� elnevez�se, a Shanice-hegys�g b�rcei k�z�tt megh�z�d�, eredetileg Dreina-h�võ szerzetesrend folyamatosan bõv�lõ munk�ja. Noha valaha - Pyarron alap�t�s�nak idej�n - mintegy mell�kesen kezdtek foglalkozni a vil�g dolgainak feljegyz�s�vel, ez a feladat idõvel minden m�st kiszor�tott �let�kbõl, olyannyira, hogy m�ra a m�lt hom�ly�ba v�sz alap�t�suk t�rt�nete is, sõt, a szerzetesek annyira elt�volodtak Dreina hit�tõl, hogy csak pergamenen sz�m�tanak az istennõ h�veinek. Yneven sosem l�tott, k�l�n�s ritu�l�kat gyakorolnak. Valamely megmagyar�zhatatlan m�don kapcsolatban �llnak a kontinens minden kalandoz�j�val, sokszor azok tudta n�lk�l. Figyelik cselekedeteiket, sz�mon tartj�k sz�rmaz�sukat, lejegyzik tetteiket, a legjelent�ktelenebbtõl a legnagyobbig. A M.A.G.U.S. az Yneven l�tezõ legr�szletesebb t�rt�neti munka, tudom�nyos �rt�ke - a kolostor megk�zel�thetetlens�ge folyt�n - fel nem becs�lhetõ. Az �vezredek sor�n mind�ssze n�h�ny kalandoz� jutott el falai k�z�, tapasztalataikr�l azonban m�lyen hallgattak, am�g csak �ltek.

Malik al-Avdal

Karav�noz� csal�db�l sz�rmaz� dzsad harcos, a B�lcs Rahim el-Haszra elõdje El Hamed vez�ri sz�k�ben. A kr�nik�sok megjegyz�sre �rdemesnek tal�lt�k kettej�k kapcsolat�nak fon�ks�gait, s lesz�gezik, hogy Rahim mindent meg�r�k�lt tõle - elsõ �gyas�nak szerelm�t kiv�ve.

Manase

Themes papjainak szent �llata, h�romfejû sivatagi oroszl�n; k�z�psõ fej�nek pillant�s�val kõv� dermeszti az �vatlanokat. Rendszeres ember�ldozatot - szûz le�nyokat - k�v�n. Az elsõ manas�t a legenda szerint maga Themes teremtette a Bakht-v�di v�r�s agyagj�b�l. Noha fogs�gban is hossz� ideig �lnek, meglehetõsen ritk�k: minden templomban csak egy rejtõzik belõl�k.

Miramar

Szf�r�n k�v�li bolyg�, csup�n megfelelõ mûszerrel �szlelhetõ az �jszakai �gen. K�l�nleges form�j�r�l m�r a kyr asztron�musok is besz�moltak.

Mogorva Chei

Eredeti nev�n Chei O'Shenon; a Pyarron szerinti 3295-ben, Shenon b�r�j�nak m�sodik fiak�nt sz�letett Ilanorban. Kor�n Erenbe ker�lt, az akkori idõk legnagyobb mester�tõl saj�t�totta el a fegyveres �s szabadk�zi harc fort�lyait. Val�sz�nûtlen gyorsas�ga �s �gyess�ge hamar r�ir�ny�totta a figyelmet. Haz�j�ban sz�p j�võt j�soltak neki, tizenkilenc �vesen azonban meg�lte b�tyja testõrkapit�ny�t, aki megs�rtette, s ez�rt menek�lnie kellett. D�lre vezetõ �tj�n ismerkedett meg az akkor m�g szint�n huszon�ves var�zsl� adeptussal, Sonorral. Egy�tt maradtak, s hamarosan Ynev legh�resebb kalandoz�-p�rosa v�lt belõl�k.

Chei hallgatag, nehezen bar�tkoz�, hirtelen harag� f�rfiv� �rett. M�r a kezdet kezdet�n elk�telezte mag�t Arel mellett, s hal�lmegvetõ b�tors�g�val, lehetetlen vakmerõs�g�vel nemsok�ra mag�nak az istennõnek a figyelm�t is felkeltette. A Pyarron szerinti 3320-ban Kr�nban j�rt, ahol - m�ig �rthetetlen okb�l - bizalm�ba fogadta a Tizenh�rmak egyike, s egy gyûrûvel aj�nd�kozta meg, amely b�ntetlens�get biztos�tott sz�m�ra Shackallor birodalm�nak ter�let�n.

Ut�bb Shadonban bukkant fel, s egy titokzatos alkimist�nak tett k�l�nf�le szolg�latokat. Az fizets�g�l egy kardot aj�nlott neki - Chei elfogadta az adom�nyt, s botorul cselekedett, mert a penge �tkozottnak bizonyult: r�k�nyszer�tette akarat�t, s Shadon-szerte h�rhedett papgyilkoss� tette. A S�t�n szolg�j�nak ki�ltott�k ki, val�s�gos hajt�vad�szatot ind�tottak ellene. Szorult helyzet�bõl bar�tja, Sonor mentette ki: v�g�rv�nyesen megszabad�totta az �tkozott kardt�l. Arel tudt�ra adta, hogy visszafogadja kegyeibe - ekkort�jt tett szert legend�s fegyver�re, az Eld�rre is.

A sonoini op�l elorz�s�val meg�ra harag�totta Kr�nt, nem egyszer ker�lt szorult helyzetbe, �m �tja sor�n �jabb t�rsakra lelt egy Gaain nevezetû t�rpe, s egy Maestr�k�nt emlegetett shadoni bajv�v� szem�ly�ben. T�z �ven �t elpuszt�tott kr�ni telep�l�sek, porig rombolt v�rosok jelezt�k �tj�t. Csak a Pyarron szerinti 3342-ben hagyott fel a gyilkol�ssal; Pyarronba ment, ahol Arel papi miszt�riumaiba avatt�k, r�ad�snak megszerezte a Titkos Szekta egyik szerzetese, Lanog bar�ts�g�t.

K�tsz�z�tven �ven �t hol itt, hol ott bukkant fel Yneven, mindig ott, ahol legforr�bb volt a helyzet - az �sszes l�tezõ csat�ban r�szt vett. 3589-ben elhat�rozta, hogy �j birodalmat alap�t, ez�rt k�tsz�zhetven�t �v ut�n hazat�rt Ilanorba, hogy az �llamalap�t�s �gy�nek harcosokat, csal�dokat toborozzon. A Pyarron szerinti 3590-ben h�rommilli� ilanori indult vezet�s�vel d�lnek. K�t �v leforg�sa alatt - a hagyom�ny szerint sz�z csata �r�n - v�gighaladtak eg�sz Yneven, a elfoglalt�k v�lasztott haz�jukat, Œj-Ilanort, amely k�sõbb az Yllinor (l�sd ott!) nevet kapta. Chei igazi politikusk�nt j�rt el: �v�in k�v�l csakhamar haz�j�nak mondhatta f�ldj�t a tarranok n�pe, n�h�ny keleti barb�rokt�l sz�rmaz� t�rzs, s az erdei elfek k�t nemzets�ge is. 3610-re fel�p�tett�k fõv�rosukat, Ru-Shenont; suttogj�k, az arat�s �nnep�n Mogorva t�bbsz�r elmosolyodott, s egyszer - egyetlenegyszer - sz�vbõl kacagott.

Noha istennõj�be, Arelbe szerelmes, feles�g�l vett egy niarei hercegnõt, aki a Pyarron szerinti 3672-ben fi�t sz�lt neki.

Murgador

Apr� hegyvid�ki �llam Anublientõl �szaknyugatra, a Vei-Shanice felf�ldj�n. Urai sz�zadokon �t egy õsi v�rbõl val� nemesi csal�d sarjai voltak, kast�lyukat P.sz. 3692-ben tûzv�sz puszt�totta el, melyben a k�rny�kbeli birtokosok k�z�l is sokan odavesztek.

A Tarplat�n feket�llõ romokra sosem �p�tettek �j erõss�get: a k�rny�k n�pe lejjebb, az erdõs�gen �tvezetõ �t mellett emelt otthont v�lasztott urai, a nyugalomba vonult kalandoz�p�ros, Vyan Lefydd �s Bragg om Meikhar sz�m�ra.

Musztadzsin el-Hamed

El Hamed em�rje, e n�ven a negyedik. A dzsad hagyom�nyban elsõsorban "Rahim �rny�ka"-k�nt ismert.

N

Necrografia

A valaha �lt legnagyobb nekromanta, a dzsad Abdul al Shared k�nyve, amely a nekromancia aspektusait taglalja, �s k�l�nb�zõ form�it gyûjti egybe. Egyes r�szei m�ig �rthetetlenek - meglehet, sz�ntsz�nd�kkal azok -, s felett�bb val�sz�nû, hogy tanaib�l egyet-m�st ugyancsak f�lremagyar�z az ut�kor. A lapokon egy�bk�nt sz�p sz�mmal akadnak hom�lyos j�vend�l�sek �s utal�sok is. Egyes r�szeit kyr�l, n�melyiket dzsadul, m�sokat aquirul �rt a mester, aki a legenda szerint nem volt eg�szen �pelm�jû.

Niare

Niare lak�i a legõsibb n�pek sor�ba tartoznak: Legend�ik szerint a Pyarron elõtti IX. sz�zadban �rkeztek a kontinensre t�voli haz�jukb�l, a keleti szigetvil�gb�l. �vezredeken �t elszigetelts�gben �ltek - r�szben term�szet�k parancs�ra, r�szben az�rt, mert Yneven akkort�jt anarchia tombolt. Birodalmuk f�ldrajzi adotts�gai j�csk�n megk�nny�tett�k a dolgukat: egyed�l a v�zi�t, a Jindao-tenger volt nyitva a f�ldr�sz belseje fel�. A Pyarron szerinti XII. sz�zadban egy l�zad� herceget eg�sz nemzets�g�vel egy�tt sz�mûztek, s õ a tenger egyetlen �ri�si sziget�n telepedett meg, l�trehozva Enoszuke hercegs�get.

Mint mondj�k ez volt az utols� alkalom, hogy Niare kik�tõibõl haj�k futhattak ki - a Jindao-tenger nyomban ezut�n haj�zhatatlann� v�lt. Hogy ez az istenek haragj�nak, vagy emberek bossz�j�nak k�vetkezm�nye-e, m�ig sem tiszt�zott; Niare minden esetre v�gk�pp elszigetelõd�tt a kontinens t�bbi r�sz�tõl.

Niare cs�sz�rs�g; lak�i Kaorakut, a s�rk�nyistent im�dj�k. Az orsz�g harminch�rom tartom�nyra oszlik, mindegyik �l�n egy-egy hoan (hercegi c�mnek megfelelõ m�lt�s�g) �ll. A Yian Yiel-hegys�g azonban nem tartozik egyik tartom�nyhoz sem: az ott �lõ szerzetesek saj�t uruknak, a s�rk�nyisten fõpapj�nak engedelmeskednek.